A patinás South China Morning Postban (SCMP) megjelentetett, negyvenperces ukrán elnöki interjú a maga módján szenzáció. Egy nappal Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatása után publikálták az interjúban rejlő kérést. Pont akkor, amikor Pekingben a vezetés tajtékzott, példátlan méretű hadgyakorlatot irányított a Tajvani-szorosban, amikor Kína haditengerészeti csapásmérő kapacitásának jelentős része a rebellis sziget körül csoportosult. Hat, egyenként több ezer négyzetkilométeres négyszöget jelöltek ki, ahol éleslövészet és rakétalövészet folyik. A hat négyszög teljesen körbeveszi a mintegy egyharmad Magyarországnyi területű Tajvant – s ami érdekes, csak egy terület van a Tajvani szorosban, a többi öt körülötte helyezkedik el. Japán jelentések szerint a távol-keleti szigetország gazdasági érdekzónájába (a parttól 200 kilométeres sávba) is hullottak kilőtt kínai ballisztikus rakéták.
Szerencsétlenebb időzítést nem is választhatott volna az ukrán elnök, akit Pekingben Washington, a főellenség szoros szövetségesének tartanak. És hiába hangoztatják sokan, hogy Kína balanszpolitikával egyensúlyt tart, abban a legtöbb elemző egyetért, hogy Nancy Pelosi tajvani látogatása jócskán közelebb taszította egymáshoz Moszkvát és Pekinget. Amelyek korábban sem voltak rosszban, kiváltképpen a katonai együttműködést illetően. Emlékezzünk a közelmúltban tartott, Tajvannak és Japánnak (kisebb mértékben Dél-Koreának) szóló, figyelmeztetésértékű, nagy volumenű kínai–oroszországi haditengerészeti gyakorlatra a térségben.
Zelenszkij persze nem adta fel a reményt, hogy személyesen is (akár televideó-kapcsolat formájában) beszéljen a Mennyei Birodalom elnökével, akivel a háború kirobbanása (február 24.) óta semmilyen formában nem találkozott. Nem rettenve vissza a sorozatos kapcsolatfelvételi próbálkozások sikertelenségétől, az ukrán elnök Kínához fordult segítségért az Orosz Föderáció (OF) intervenciójának befejezéséért, Kína részvételéért az új Ukrajna felépítésében. A South China Morning Postnak adott Zoom-interjúban az elnök méltatta Peking gazdasági-politikai erejét, és kérte Kínát, gyakoroljon nyomást Oroszországra, egyben vegyen részt Ukrajna háború utáni helyreállításában.
Peking látványosan negligálta az ukrán elnök kapcsolatfelvételi kísérletét. Az interjú megjelenését követő 24 órában a központi pártsajtó angol nyelvű médiumában, a Global Timesban mintegy száz címes hír jelent meg, ám egyikük sem foglalkozott az SCMP-ben megjelent interjúval. Zelenszkij láthatóan túllőtt a célon, túlbecsülve saját lehetőségeit. Kína nem az EU, nem befolyásolható szolidaritási nyilatkozatokkal. A pekingi vezetésben senki sem veszi fel automatikusan a telefont, ha valaki Zelenszkij elnök néven bejelentkezik…
Megér egy bekezdést a médium, az SCMP nem mindennapi szerepe is. Az immáron 120 éves napilapot még az utolsó kínai császár idején alapították az akkori brit koronagyarmaton, Hongkongban. Mondják, Pekingben a szűk pártérdekeken túllátó funkcionáriusok szeretnék megtartani a lap viszonylagos önállóságát, afféle, a Nyugatnak szóló „üzenőfüzet” jellegét. Az SCMP 2016-ban az Alibaba csoport tulajdonába ment át. A hasábjain publikálók között mind a mai napig sok a kiváló amerikai újságíró, akik a The Wall Street Journalnál vagy a The Washington Postnál tanulták a szakmát.
Zelenszkij elnök váratlan lépését, Hszi Csin-ping megszólítását interjú formájában vélhetően az ukrajnai háborús helyzet Kijev szempontjából kedvezőtlen alakulása is sürgethette. A korábbi több ezer kilométeres frontvonal a harccselekmények központjában, a Donbászban néhány száz kilométer hosszúra zsugorodott, ami a 120-160 ezer fős moszkvai intervenciós erőknek kedvez. Velük szemben áll az ukrán védők több mint félmillió embert fegyverben tartó hadserege.
Ennek a frontvonalnak szinte a teljes szélességében, igaz, lassan, de nyomulnak előre Moszkva, valamint a két önjelölt „népköztársaság”, Luganszk és Donyeck csapatai. Az augusztusra beharangozott nagy ukrán ellentámadásnak egyelőre nincs nyoma, és a katonai helyzet, a hírszerzői jelentések sem utalnak előkészületekre. Mindazonáltal Kijevre egyre nagyobb bizonyításkényszer hat, hogy megmutassa, a korszerű és roppant drága nyugati fegyverrendszerek – elsősorban a rakéta-sorozatvetők, a HIMARS-család – megváltoztatják a hadi helyzetet, és segítségükkel az ukrán erők mindenütt ellentámadásba mennek át, aminek jókora megszállt területek visszafoglalása lenne az eredménye. Ugyanakkor az ismert német hadtörténész-professzor, Sönke Neitzel nem lát lehetőséget Ukrajna és az OF tárgyalásos megegyezésére a közeljövőben (legalábbis az év végéig). Egyik harcoló fél sem merült ki olyan mértékben, hogy feladja a küzdelmet, és tárgyalást javasoljon – mondotta a ZDF tévéadónak.
