A ruházati termékekről, táskákról és pénztárcákról ismert H&M visszatért a kínai Tmall nevű online piactérre – írja a Bloomberg. Az Alibaba csoporthoz tartozó online kereskedelmi platformra való „visszaszivárgás” érdekében a H&M heti rendszerességgel ült tárgyalóasztalhoz az Alibabával – mondták az ügyre rálátó, nevük elhallgatását kérő források a Bloombergnek. A H&M nem kívánt nyilatkozni, az Alibaba pedig nem reagált az amerikai hírügynökség megkeresésére.

People walk past a store of Swedish clothing giant H&M in Beijing on March 25, 2021. (Photo by NICOLAS ASFOURI / AFP)
Fotó: Nicolas Asfouri / AFP

A svéd vállalat boltjai továbbra is fehér foltként szerepelnek az Apple Maps és a kínai Google, a Baidu térképén.

 

 

„Kínát illetően még mindig bonyolult helyzetben vagyunk” – ismerte el Helena Helmersson, a H&M vezérigazgatója még márciusban. A fejlemények ellenére a Tmall-felhasználóknak nehézséget okozhat az üzlet megtalálása, mivel csak HM Official Flagship Store szavak beírása esetén jelenik meg az bolt a képernyőn. A HM vagy H&M kifejezések esetén nem jelenik meg a hivatalos áruház. Ez gyakran előfordul, amikor a kínai online piacterek és a közösségi médiumok egyes érzékeny szavakat kívánnak szűrni.

A gyapotbojkott

A Kína északnyugati részén található, nyolc országgal határos Hszincsiang a távol-keleti ország legnagyobb tartománya. Közel 26 milliós lakosságának majdnem 45 százalékát adják a muszlim vallású ujgurok, őket a han kínaiak követik 42 százalékkal. Kisebb arányban élnek itt kazahok, kirgizek, mongolok és még oroszok is.

Hszincsiang hatalmas kiterjedésű ütközőzóna, egyben gazdasági szempontból is fontos. A régió szénben, olajban és földgázban is gazdag, területén fontos kereskedelmi útvonalak haladnak át, például a Kínai–Pakisztáni Gazdasági Folyosó. 

A tartomány az ázsiai ország vezető gyapottermelője, a globális termés ötödét, a hazai termés 80 százalékát adja.

Az elmúlt években a tartomány függetlenségért küzdő ujgur terrorszervezet, a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom (ETIM) több véres merényletet is végrehajtott Kínában, mire válaszul a hatóságok átnevelőtáborokra zárták a népcsoport több tízezer tagját. Pekinget a nemzetközi közösség azzal vádolja, hogy brutálisan elnyomja az ujgurokat, illetve kényszermunkára kényszeríti a nemzetiség tagjait, például gyapotszedésre. Peking következetesen tagadja a vádakat, mondván: intézkedései a terrorizmus és a szeparatizmus elleni küzdelmet szolgálják.

A hszincsiangi emberi jogi visszaélésekről szóló jelentések miatt tavaly márciusban az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Kína ellen. 

Erre hivatkozva a H&M közölte, hogy nem fog ott termelt gyapotot felhasználni, és kifejezte aggodalmát az ujgurok helyzetével kapcsolatban.

Emiatt a céget élesen bírálták a kínai közösségi médiában, eltávolították a Tmall kínai online piactérről, és törölték az applikációit a hazai telefongyártók alkalmazásboltjaiból. Üzletei nem jelentek meg az Apple és a Baidu térképein sem. A cég maradhatott ugyan az országban, saját honlapján és boltjaiból is eladhatott termékeket, de erős bojkottal nézett szembe.

Amellett, hogy eltűnt az online piacterekről és a térképekről, mintegy hatvan üzlete bezárt, ami a márka teljes kínai hálózatának nagyjából 12 százalékát adta. Bár a ruházati óriás kevésbé összpontosít Kínára, mint például a Nike, az ázsiai ország az eladások mintegy 3 százalékát adja, egyben a H&M legnagyobb gyártási központja is.