BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erdőtűz: a klímaváltozás egyre brutálisabb számlát „nyújt be” – a kérdés csak az, meddig bírja az emberiség kifizetni az összegeket?

Miközben a növekvő nyári energiaigényről, átalakuló termelésről, a turizmus változásairól szóló híreket már megszokhattuk, új jelenségekre, a bozóttüzek okozta hatalmas károkra, és az aszály miatt csökkenő mezőgazdasági termelésre is meg kell találni a választ.

Habár a klímaváltozás hatásait nemcsak a mediterrán térség sínyli meg, mégis a legnagyobb mérhető károk itt keletkeznek, elsősorban a bozóttüzek miatt. Spanyolországban az idei volt a legforróbb nyár, ami milliárdokba került az Európai Uniónak. Egy új tanulmány szerint az idei nyár szélsőséges időjárási eseményei rövid távon legalább 43 milliárd euróba (50 milliárd dollárba) kerülhetnek Brüsszelnek, azaz ekkora gazdasági kiesést okozott összességében a megváltozó időjárás. 

bozóttüzek
A bozóttüzek okozzák a legnagyobb kárt Spanyolországban / Fotó: AFP

Spanyolországban 33 napon át volt hőhullám, az elmúlt három hónap 2,1 Celsius-fokkal melegebb volt az 1991–2020 közötti nyári átlagnál. Az országot sújtó három hőhullám egyike 16 napig tartott, és 4,6 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet hozott, mint a történelmi hosszú távú átlag.

Nem csak a hőség a gond, a tűzvészek legalább ekkora kárt okoznak. Persze a kettő összefügg: minél nagyobb a hőség, annál nagyobb az esély a bozóttüzek kialakulására is. 

A méztermelés, a spanyol gazdaság egyik fontos ága is mélyrepülésbe került. José Antonio Bruna, egy méztermelő relatíve szerencsésen megúszta: „mindössze” a felére zuhant a termelése, ugyanis a kaptárai körül leégtek a virágok, így a méhek kevesebb mézet termelnek. Azt mondja, olyan termelőt is ismer, akinek 400 méhcsaládja is odaveszett a tűzben. A bozóttüzek mennyiségét jól illusztrálja, hogy Spanyolország területének 0,8 százaléka vált a tűz martalékává idén nyáron. 
Nincs miben bízni, a jövő év legalább ennyire rossz lesz  – foglalja össze a helyzetet.

Vannak olyan virágfajták, amelyek három évig nem jelennek meg újra 

– magyarázza. Mivel az ő kaptárai nem sérültek meg szerkezetileg, nem igényelhet biztosítást.

Nagy bajban a marhatartók

Sok állattenyésztő kénytelen volt az elmúlt hetekben átköltöztetni állatait, egyfelől a tüzek elkerülése érdekében, másrészt azért, hogy friss fűhöz, legelőhöz juttassa állatait, ugyanis ahol tűzvész pusztított, nincs mit legelni.

Fernando García szarvasmarhatartó idén nyáron körülbelül 30 szarvasmarhát veszített, legutóbb 11 súlyos égési sérüléseket szenvedett állatot kellett elaltatnia.

Persze a gazdasági kár óriási, de ennél még nagyobb baj, hogy állandó feszültségben élünk, már aludni sem tudunk 

– mondta.

A gazdák kapnak pénz biztosításuk után, de 

a biztosítási díjak brutális megugrásától félnek: azt mondják, az idei ötezer dollár után jövőre majd 10-15 ezer dollárt is fizethetnek.

A turizmus is szenved

Az idei nyári tűzvészek másik fő gazdasági áldozata a turizmus volt. Az ágazat a spanyol GDP 13 százalékát teszi ki, és az ország közelmúltbeli erős növekedésének motorja is volt.

Bár a turizmushoz köthető tengerparti területek többsége idén nyáron elkerülte a tüzeket, Cádiz déli tartománya kivételt képezett, mivel a tüzek miatt kiürítették a szállodákat, nyaralókat és kempingeket. De nemcsak a tengerpartra kell gondolni – az elmúlt években a vidéki turizmus is nagyot fejlődött, a tengerparti nyaralások alternatívájaként.
Népszerű itt a túrázás, például a Camino de Santiago ösvényen. A Sanabria-tó, az Ibériai-félsziget legnagyobb gleccserből álló vízteste, jelentős helyi látványosság augusztus közepén. 

Porto de Sanabriában kitört tűzvész terjedése miatt azonban le kellett zárni a területet. A foglalások 90 százalékát lemondták a környéken, a bárok kiürültek, ami sok helyi lakos számára anyagi katasztrófát jelentett.

A tudósok megállapították, hogy 

az erdőtüzekre hajlamos időjárást az ember okozta klímaváltozás körülbelül negyvenszeresére növelte. 

Közel egymillió hektár – ami majdnem Koszovó szárazföldi területének felel meg – égett le eddig az Európai Unióban idén, ezzel ez a legrosszabb erdőtűzszezon  a 2006-os feljegyzések kezdete óta. Január és mostanáig az európai erdőtüzek 39,4 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményeztek, ami több mint háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában kibocsátott mennyiségnek – írja a BBC. 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.