A rohingja menekültek hosszabb ideig tartó bangladesi tartózkodása veszélyezteti az ország biztonságát, gazdaságát és stabilitását – nyilatkozta hétfőn Haszina Vazed bangladesi miniszterelnök Dakkában.

Rohingya refugees take part in "Genocide Remembrance Day" rally to mark the 5th anniversary since fleeing Myanmar from a military offensive, at a refugee camp in Ukhia on August 25, 2022. - Thousands of Rohingya refugees held "Genocide Remembrance Day" rallies on August 25 across the huge network of squalid camps in Bangladesh where they live in dire conditions, marking five years since fleeing from a brutal military offensive in Myanmar.
Fotó: Munir uz Zaman / AFP

A Daily Star angol nyelvű helyi lap jelentése szerint a kormányfő arról is beszélt, hogy ezekhez a problémákhoz társul a szomszédos Mianmarból származó több mint egymillió menekült keserves helyzete.

A menekültek öt éve élnek a mianmari határ közelében fekvő Cox’s Bazar-i menekülttáborban. Sokuknak közülük nincs sem állása, sem egyéb jövőbeli kilátása.

A mianmari hadsereg 2017-ben hadműveletet indított az ország Arakán államában a rohingják ellen, miután szélsőségesek katonai ellenőrző pontokat és helyőrségeket támadtak meg.

Az összecsapásokban ezrek vesztették életüket, és a muszlim kisebbség tagjainak százezrei kerestek menedéket a szomszédos Bangladesben, ahol túlzsúfolt menekülttáborokban kénytelenek élni. A túlélők tömeges erőszakról, vérontásról és falvak felégetéséről számoltak be.

A történteket az ENSZ emberi jogi biztosa népirtásnak minősítette.

Banglades abban reménykedik, hogy a menekültek idővel visszatérnek Mianmarbam azonban az eddigi kísérletek a visszatelepítésükre sorra kudarcot vallottak. Mianmart ráadásul a polgári kormányzat tavaly év eleji megbuktatása óta ismét katonai junta irányítja.

A rohingják még 1983-ban, az akkori junta által elfogadott törvény értelmében elveszítették mianmari állampolgárságukat. Sokan közülük nem hisznek abban, hogy állampolgárság hiányában javulhat a helyzetük.

Százötvenmilliárd dollárra perli a Facebookot az üldözött kisebbség

Százötvenmilliárd dollárra perlik a Facebookot a mianmari rohingja menekültek, amiért szerintük a közösségimédia-óriás nem lépett fel a velük szembeni gyűlöletbeszéd ellen, ami nagyban hozzájárult az ellenük elkövetett erőszakhoz.