Százötvenmilliárd dollárra perli a Facebookot az üldözött kisebbség

Százötvenmilliárd dollárra perlik a Facebookot rohingja menekültek, amiért az azóta Metaverzumként futó közösségimédia-óriás nem lépett fel az ellenük való erőszakhoz hozzájáruló rohingja-ellenes gyűlöletbeszéd ellen – írja a Reuters.

A csoportos keresetet a rohinják által képviselt két ügyvédi iroda hétfőn nyújtotta be a Kaliforniai bíróságon. Ebben a többi között az szerepel, hogy

a Facebook platformjának hibás kialakítása hozzájárult a rohingják elleni erőszakhoz.

A Facebook annyit közölt, hogy „túl lassúak voltak ahhoz, hogy megakadályozzák a félretájékoztatást és a gyűlöletbeszédet Mianmarban”, de azóta lépéseket tettek a platformon való visszaélések visszaszorításáért, példakánt említették, hogy az idén február elsejei mianmari puccs után kitiltották a hadsereget a Facebookról és az Instagramról.

A Facebook az Egyesült Államokban érvényes jogszabály 230. paragrafusaként ismert internetes törvényre hivatkozik, amely szerint az online platformok nem vállalnak felelősséget egy harmadik fél által közzétett tartalomért. A rohingják képviselői ellenben a mianmari jogra hivatkoznak követeléseikben.

A Reuters által megkérdezett szakértők szerint bár az amerikai bíróságok alkalmazhatják a külföldi jogot olyan esetekre, amikor az amerikai vállalatok által okozott kár más országban történik, ilyenre nem volt még precedens.

Anupam Chander, a Georgetown Egyetem jogi professzor úgy nyilatkozott: a mianmari jogra hivatkozva nem lenne „nem helyénvaló”, de „furcsa lenne, ha a bíróság nem az Egyesült Államok törvényei, hanem a külföldi jog szerint járna el”.

2017 augusztusában több mint 730 ezer rohingja menekült el Mianmar Rakhine államából a katonai puccsot követően ellenük elkövetett tömeggyilkosságok és nemi erőszak miatt. Jogvédő csoportok civilek tömeges meggyilkolásáról és falvak felgyújtásáról számoltak be. A mianmari hatóság ugyanakkor azt állítják, hogy a rohingják felkelését verték vissza, és tagadják a szisztematikus atrocitásokat.

Az ENSZ emberi jogi aktivistái 2018-ban azt mondták, hogy a Facebook használata kulcsszerepet játszott az erőszakot szító gyűlöletbeszéd terjedésében. A Reuters által abban az évben végzett felmérés – aminek eredményét a most benyújtott keresetben is felhasználták – több mint ezer példát talált a mianmari rohingjákat és más muszlim kisebbségeket támadó bejegyzésekre és fotókra.