Egy ötéves kisfiú, akit egy gellert kapott golyó talált el, egy anya, akit a játszótéren lőttek meg, amikor a lányát próbálta megvédeni, illetve egy másik nő, aki egy bevásárlóközpontban kitört bandaháború kereszttüzébe került – a svédek számára a múlt havi támadások már lehangolóan ismerősek, és így természetszerűleg kulcsfontosságú tényezői lesznek a vasárnapi választásoknak.
Naponta változnak a népszerűségi mutatók
A Skandinávia legnagyobb gazdaságával büszkélkedő Svédországban rendkívül szoros eredmény várható, az viszont már biztosnak tűnik, hogy a nacionalista Svéd Demokraták a második legnagyobb politikai erővé léphetnek elő – írja a Bloomberg.
A Jimmie Akesson által irányított párt támogatottsága ugyanis a legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredménye szerint 21 százalékra nőtt, és így Magdalena Andersson regnáló miniszterelnök 29 százalékkal vezető szociáldemokratái mögé, a második helyre jött fel.
Ha azonban a potenciális koalíciós erőviszonyokat vesszük nagyító alá, úgy a svéd demokratákból, mérsékelt pártiakból, kereszténydemokratákból és liberálisokból álló laza jobboldali blokk orrhosszal már vezet is a választás előtt két nappal – emeli ki az angol nyelvű svéd The Local című hírportál. Ugyanis a tábor népszerűsége elérte a 49,9 százalékot, ami azt jelenti, hogy a 349 képviselői helyből 176-ot szerezhetnének meg, ami meghaladja az 50 százalékot.
Eközben a szociáldemokratákból, centrumpártból, baloldalból és a zöldekből álló baloldali tömb 173 parlamenti helyre jogosító 49,1 százalékon áll. Érdekes ugyanakkor, és ez rámutat arra, hogy mennyire nem dőlt el a verseny, hogy csütörtökön még 177:172 arányban a baloldaliaknak állt a zászló.
A fegyveres erőszak szabta át az erőviszonyokat
A hagyományosan szociáldemokrata irányítással kormányzott Svédország jobbra tolódása az elemzők szerint éppen a fegyveres erőszakkal függ össze, hiszen miközben Európa nagy része a megélhetési válsággal és az emelkedő energiaárakkal küszködik, itt a bandaháborúk váltak a választási kampány központi témájává.
Az idei év első nyolc hónapjában 47 embert lőttek agyon a 10 milliós országban.
Ez több mint az egész tavalyi évben, ami a politikai napirend legfontosabb témájává emelte a törvény és rend iránti igényt egy olyan országban, amely leginkább a bölcsőtől a sírig tartó jóléti rendszeréről ismert.
„A fegyveres erőszak tekintetében a helyzet nagyon súlyos és nagyon sötét – mondta Ardavan Khoshnood, a Skane Egyetemi Kórház kriminológusa. – Messze az európai átlag felett vagyunk.”
A bevándorlók megfelelő integrációjának elmulasztása az évek során az igazságszolgáltatás elégtelen működésével párosult, ami lehetővé tette, hogy a bűnbandák viszonylag zavartalanul létezzenek – tette hozzá Khoshnood.
A puha ellenállást kihasználva a konfliktusok eszkalálódtak, és végül létrejött a lőfegyverek gigantikus piaca
– mondta.
Mivel a bandák által elkövetett erőszak Svédország nagyvárosaiból olyan kis településekre is átterjedt, mint Eskilstuna, ahol a múlt hónapban egy anya és egy kisfiú a lövöldözések kereszttűzébe került, a politikai pártok mindenhol a bűnözés megfékezésre dolgoznak ki javaslatokat.
Andersson miniszterelnök, aki kevesebb mint egy éve van hivatalban, azt ígérte, hogy minden követ megmozgat az erőszakos bűncselekmények elleni küzdelemben, és kormánya jó néhány olyan törvényt megszigorított, amely a fegyvertartásra, a tanúk megfélemlítésére és a nemi erőszakra vonatkozik.
Rengeteg svédnek van lőfegyvere
Svédországban 18 éves kor felett bárki, aki nem büntetett előéletű, legálisan birtokolhat fegyvert, bár az engedély megszerzéséhez egy lövészklubtól is tanúsítványt kell szerezni, a vadászfegyverek vásárlóinak pedig speciális vizsgát kell tenniük. A statisztikai adatok szerint jelenleg csaknem 600 ezer svédnek van lőfegyvere, pedig a bűnözők, akik csempészett fegyverekkel aprítják egymást, ebben a számban nem is szerepelnek.
Az Ulf Kristersson mérsékelt párti jelölt körül tömörült jobboldali ellenzéki blokk álláspontja szerint a kormány intézkedései nem mennek elég messzire. Ők ugyanis
felhatalmaznák a rendőrséget, hogy bűncselekmény konkrét gyanúja nélkül is lehallgathassa a telefonokat, valamint a bandák által elkövetett bűncselekményekért kiszabható börtönbüntetések időtartamát is megdupláznák.
A Svéd Demokratákkal amúgy sokáig nem álltak szóba a mérsékelt jobboldaliak a neonáci mozgalomig nyúló gyökereik miatt, ám Akessonéknak sikerült magukat szalonképessé tenniük, miután kizárták a rasszista nézeteket valló tagjaikat, valamint felhagytak azzal a régóta hangoztatott követelésükkel, hogy Svédország lépjen ki az Európai Unióból. Kristersson és Akesson 2019-ben tárgyalt először négyszemközt, és a két párt azóta laza szövetséget kötött, amelyben az említett két kisebb formáció is részt vesz.
Khoshnood szerint bárki is győzzön a vasárnapi választáson, nem valószínű, hogy jelentős változást tud elérni a növekvő fegyveres erőszak elleni küzdelemben.
„Bár majdnem mindegyik politikai pártnak van egy szigorú, bűnözés elleni programja, egyszerűen több rendőrre, több nyomozóra, hatékonyabb hírszerzési munkára és kulturális változásokra volna szükség, például arra, hogy az iskolák többet foglalkozzanak a bűnmegelőzéssel. Minderre sajnos egyik pártnak sincs hiteles terve” – mondta.
Hatalmasak a gazdasági kihívások is
A Reuters szerint ugyanakkor Magdalena Andersson jelenlegi kormányfő mellett szól a gazdasági szakértelme, hiszen mielőtt a kabinet élére állt, 2014 és 2021 között pénzügyminiszterként tevékenykedett. Az 55 éves politikus tehát nem akármilyen tapasztalatot szerzett a válságok kezelésében. Ráadásul sikeresen átkormányozta a svéd gazdaságot a járványon, és már miniszterelnökként villámgyorsan döntött Svédország NATO-csatlakozásáról is.
Bármelyik blokk is nyer, jó néhány kihívással kell szembenéznie, nem utolsósorban át kell hidalni a koalíciókon belüli belső nézeteltéréseket.
Emellett a híres svéd jóléti rendszer a járvány miatt súlyos sebeket kapott, a zöldgazdaságra való áttérés pedig hatalmas beruházásokat igényel.
Egyelőre az ukrajnai háború sem közelít a végéhez, és bár Svédország NATO-csatlakozási kérelmét több mint 20 ország ratifikálta, Törökország még mindig akadályokat gördíthet elé.
A közelgő választások után egy olyan erős kormányra lesz szükség, amely képes megfelelni a társadalmi kihívásoknak
– írja a Swedbank legfrissebb elemzésében.
Csakhogy éppen ez az, amire a legkevesebben fogadnának.
