A Lafarge francia cementgyártó az amerikai igazságügyi minisztériummal egyezett meg arról, hogy hatalmas, mintegy 780 millió dollárra rúgó büntetést fizet, amiért fizetett az Iszlám Államnak, hogy tovább működhessen Szíriában 2013-ban és 2014-ben, egy olyan időszakban, amikor a terrorszervezet újságírókat és segélyszervezetek munkatársait rabolta el és gyilkolta meg. A megegyezésről a New York Times számolt be.
A 19. század közepi nagy párizsi építkezések idején alapított, ma a svájci Holcimhoz tartozó Lafarge Magyarországon is a cementipar meghatározó szereplője, és a csoport az Egyesült Államokban is kiterjedt működésű.
A lap a cég egy szóvivőjére és egy igazságszolgáltatási hivatalnokra hivatkozva írta, hogy a párizsi székhelyű Lafarge vezetői
több mint ötmillió dollárt fizettek ki többek közt az Iszlám Államnak,
rábírva őket, hogy segítsenek a cég termelői egységeinek fenntartani a működést.
A büntetés, amiben megegyeztek, messze a legnagyobb, amit egy magáncégre valaha kiróttak az Egyesült Államokban, amiért az anyagi támogatást nyújtott egy külföldi terrorszervezetnek.
A Lafarge ügyvédjei francia bíróságok előtt azzal védekeztek, hogy a cég nem az Iszlám Államot kívánta segíteni, hanem csak folytatni akarta a működését.
A minisztérium egy szövetségi büntetőjogszabály alapján folytatta le az eljárását, amely tiltja a magánszemélyeknek és a vállalatoknak, hogy olyan személyekkel működjenek együtt, akikről ismert, hogy terroristák. A Lafarge vezérigazgatója személyesen jelent meg kedd reggel egy brooklyni szövetségi bíróságon, hogy beleegyezzen a büntetésbe.
A vállalat közleményben emelte ki, hogy már véget vetett annak a viselkedésnek, amely miatt a per elindult, az ügy nem érintette amerikai alkalmazottjait, és az érintett korábbi hivatalnokok már nem dolgoznak a Lafarge-nál, vagy leányvállalatainál. A vállalat ennek ellenére vállalta a felelősséget a tetteikért, amelyek szöges ellentétben álltak a Lafarge belső magaviseleti szabályzatával.
A Lafarge, a világ egyik legnagyobb építőanyag-cége, annak ellenére sem vonult ki Szíriából, hogy más nemzetközi cégek ezt megtették, emiatt – amint a New York Times 2018-ban bírósági dokumentumokból összerakta –, olyan kompromisszumokba és fizetésekbe kényszerült bele, amelyek miatt büntetőjogi értelemben is ellentétbe került a francia és az amerikai igazságszolgáltatással. Annak érdekében, hogy mozgatni tudják az anyagokat és a személyeket a veszélyessé vált területeken, a Lafarge olyan közvetítőknek adott pénzt,
akik az Iszlám Állammal, az al-Kaidával és más fegyveres csoportokkal bocsátkoztak tárgyalásokba.
A Lafarge esetéhez egyedül az a 2007-es megegyezés mérhető, amelyet a minisztérium a Chiquita Brands International Inc. nevű céggel kötött. Az utóbbi azt ismerte el, hogy a működése megőrzése érdekében fizetett a Kolumbiai Önvédelmi Erők nevű terroristaszervezetnek.
