A horvát kormány 2023. január 1-jével megemeli a minimálbért nettó 4220 kunára (231 ezer forint) az eddigi 3750 kunáról (202 ezer forint) – jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány szerdai ülésén.
Plenkovic rámutatott, hogy a mostani emeléssel az elmúlt hat év alatt 50 százalékkal, azaz nettó 1256 kunával (68 ezer forint) nőnek az országban a minimálbérek.
Kiemelte, hogy az előrejelzések szerint
2024 nyarára az átlagkereset így eléri a nettó 8200 kunát (450 ezer forint), amely az idén júliusban már 7576 kuna (415 ezer forint) volt. A nettó átlagfizetés hat év alatt 34 százalékkal, több mint 1900 kunával nőtt.
A miniszterelnök jelezte, hogy az idei tanév második felében minden általános iskolás számára ingyenes iskolai étkeztetést biztosítanak.
Szavai szerint ez 311 ezer gyereket érint majd elsőtől nyolcadik osztályig, és évente csaknem 550 millió kunát (30 milliárd forint) szánnak erre az intézkedésre.
Horvátország oszthatja szét az energiát az egész térségünknekKözép-Európa sok országának az Adriai-tenger felől érkező olaj és gáz jelenthet alternatívát a csővezetékes orosz ellátással szemben. Az Adria partján pedig Horvátország nyúlik el hosszasan, és miután már a jugoszláv időkben is épült vezeték, az ország nagy lehetőségek előtt áll. |
A kormányfő megemlítette az üzletek vasárnapi zárvatartására vonatkozó terveket is, amelyekről egy nappal korábban a parlamentben számolt be bővebben. Akkor elmondta, hogy a törvény elfogadása esetén egy éven belül – néhány kivételtől eltekintve – legfeljebb 16 hétig lehetnek majd vasárnap is nyitva az üzletek.
Ha vasárnap dolgozik valaki, akkor a munkáltatónak ezt megfelelően kell honorálnia, ha nem akar dolgozni, akkor ezért nem bocsáthatják el – hangsúlyozta Plenkovic.
„Nem a figyelemelterelés miatt javasoljuk a kereskedelmi törvény módosítását, hanem azért, hogy teljesítsük programszerű ígéretünket” – emelte ki a miniszterelnök a parlamentben, hozzátéve: azért döntöttek az intézkedés mellett, mert egyensúlyt akarnak teremteni a magán- és az üzleti élet között, és ápolni akarják a családi értékeket.
Horvátországban eddig az üzletek vasárnapi zárvatartására tett kísérletek mindegyike kudarcot vallott.
2003-ban Ivica Racan szociáldemokrata kormányfő rendelte el az üzletek vasárnapi zárvatartását, de az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az erről szóló törvényt. Öt évvel később az Ivo Sanader vezette jobboldali kormány is próbálkozott, de a taláros testület ezt is elvetette. Plenkovic kormánya tavaly már egyszer előállt ezzel a tervvel, de akkor a koronavírus-járvány miatt nem szavazták meg a törvénymódosítást. A vállalkozók egyebek között azzal érveltek, hogy a vasárnapi zárvatartás akadályozná a felzárkózásukat a pandémia idején elszenvedett veszteségek után.
A horvát euró egy egész szektort csődbe ránthat2023-tól Horvátország is bevezeti az eurót. Az új valutától a kormány gazdasági fellendülést vár, miközben a lakosság további drágulásoktól és a nemzeti szuverenitás csorbulásától tart. |
