Mikor a Prognos kutatóintézet 2004-ben elkezdte a felméréseiben sorba állítani fejlődési kilátásaik alapján a német régiókat, még a Werder Bremen volt a futballbajnok. A Bayern München csak később, 2013-tól sajátította ki magának a vezető pozíciót, vagyis ennél is régibb az a megszokás, hogy a régiós rangsorban kezdettől München vezet. Az utóbbinak azonban a legfrissebb felmérésben vége szakadt – írta a Handelsblatt.
A Prognos 29 statisztikai mutató alapján sorolja nyolc kategóriába a régiókat a legjobb esélyűektől a legmagasabb rizikókkal rendelkezőkig. Az ennek alapján beszínezett, háromévente megjelenő atlaszon már első ránézésre látszik, hogy a valamikori Német Demokratikus Köztársaság három évtizeddel a német újraegyesülést követően is él – bár rosszul: itt összpontosulnak a legsötétebb kilátásokkal rendelkező régiók.
A legjobb esélyekkel rendelkezők elszórt kis vörös foltok, az alsó-szászországi autógyártó központ Wolfsburg kivételével mind délen helyezkedik el.
A rangsorban Münchent a 170 kilométerre fekvő Erlangen taszította le a trónról, amelynek pont annyi lakosa van – mintegy 110 ezer –, ahány egyetemistája a bajor fővárosnak. Erlangen a múltban kitartóan haladt előre, és elért helyezésében fontos szerepe van annak, hogy a Siemensnek itt van a legnagyobb telephelye, azonban a város sokkal több ipari központnál.
Erlangennek erős egyeteme van, sokat haladt előre olyan kutatásintenzív ágazatokban, mint az orvostechnika, emellett Nürnberggel és Fürthtel együtt egy nagyvárosi régiót alkot, amely nem sokkal kisebb Münchennél
– idézte a lap Christian Böllhoffot, a Prognos ügyvezető igazgatóját.
A Prognos a metropoliszokban és a környékükön méri a legjobb kilátásokat, ahol az egyetemek, kutatóintézetek, vállalati központok összpontosulnak, jó az infrastruktúra és a kulturális lehetőségek, és kritikus tömegben élnek az innovációt és növekedést biztosító fiatalok. A legnagyobb városokon kívül jó lehetőségeket kínálnak a náluk kevésbé népes, de azért sűrűn lakott, sok fiatalt vonzó városok, amilyen például Karlsruhe.
Persze a legnagyobb előny az, ha a város a volt NSZK területén van. A legjobb keletnémet régió a 24. helyen álló Jéna.
Új gyöngyök
Az a kép azonban, hogy a németországi jövő elsősorban a nagyvárosokon és a környező területeken formálódik, kezd összeomlani. Böllhoff szerint:
„Az intelligensen elhelyezett régiók reneszánszát látjuk.”
A Boden-tó körzete 22 helyet ugrott fel, a 30. helyre a rangsorban. A köztársaság északnyugati részén pedig a körzetek egész klasztere alakult ki, amelyek legalább a harmadik legmagasabb kategóriájú „jó jövőkilátással” rendelkező területek közé tartoznak.
Az ilyen „gyöngyszemek” közé tartozik az Emsland és a Grafschaft Bentheim körzet, amelyek egyesültek, és létrehozták a feltörekvő Ems-Vechte régiót, és a Münster, Oldenburg és Paderborn közötti háromszög más kerületeivel és városaival együtt Németország legnagyobb növekedési régióját alkotják – írta a lap.
Böllhoff szerint a növekedést a különböző ágazatokban tevékenykedő középvállalatok egészséges keveréke biztosítja. Ezek a cégek gyakran családi tulajdonban vannak, és szívesen fektetnek be, illetve képeznek ki dolgozókat a saját régiójukban. Segít, ha autóval nem messzebb, mint egyórányira van egyetem kulturális és szabadidős tevékenységekkel.
Elegendő energia
Ami egyeseknek rossz, másoknak jó. Bár az adatok 2021-esek – tehát még nem jelenhetett meg bennük a jelenlegi gázkrízis hatása –, de egy régió életképessége szempontjából egyre fontosabb, hogy legyen elegendő energia.
A szél és a nap mellett ehhez mindenekelőtt hely kell, és mindezekből bőven van Ems-Vechtében. Ez a vidék azonban számos metropolisz növekvő fájdalmából profitál, ahol egyre drágul az élet, sok helyen már alig maradt szabad üzlethelyiség és túlterheltek az utak, vasútvonalak, ami nemcsak az ingázókat idegesíti, hanem a cégek logisztikai költségeit is növeli.
Az utóbbi bajok például Frankfurt am Mainra is jellemzők: a város a kiváló tizedik helyről a 20. helyre csúszott vissza a Prognos rangsorban.
