„Az ember mindig a saját idejében cselekszik” – ezzel védte meg csütörtökön korábbi energiapolitikáját Angela Merkel. A volt német kancellár egy lisszaboni rendezvényen újságírók kérdésére elmondta, hogy ma sem bánja egykori hozzáállását, amely a kritikusai szerint túlságosan függővé tette Európa legnagyobb gazdaságát az orosz gáztól. Tavaly onnan érkezett a felhasznált mennyiség 55 százaléka, ám most az ukrajnai invázió következtében Németország és Európa próbálja megszüntetni ezt a függőséget.

Angela Merkel Lisszabonban válaszolt újságíróknak. Fotó: Carlos Costa / AFP


Merkel, aki 16 év után távozott a kancellári posztról és a politikából, azt mondta, hogy sosem hitt a „Wandel durch Handel”, azaz a révén történő változás fogalmában.

 „Ebben a tekintetben egyáltalán nem bánom a döntéseket, inkább úgy gondolom, hogy az akkori szemszögből nézve helyesek voltak”

– fogalmazott, hozzátéve, az olcsó orosz gáz lehetővé tette Németország számára, hogy előrevigye az atom- és szénerőművek fokozatos kivezetését. Igaz, ez utóbbi is változott az miatt. „Oroszországnak ez a brutális inváziója most változást hozott. Fordulópont lett” – utalt Merkel Németország energiapolitikájára. Ennek a feladatnak a megoldása már az új, Olaf Scholz vezette kormányra vár, tette hozzá.

GRTgaz in Obergailbach
Franciaországból is érkezik a gáz. Fotó: Oliver Dietze / AFP

Németország az orosz energia helyett új forrásokat keres, és csütörtökön először kapott közvetlenül gázt Franciaországból a Moselle térségben húzódó vezetéken keresztül. Franciaország kevésbé függ az orosz gázexporttól, mivel a szükséges mennyiséget Norvégiából, illetve a cseppfolyósított gáz (LNG) importjából fedezi. A vezeték teljes kapacitása napi száz gigawattóra, de egyelőre csak 31 gigawattórányi mennyiség érkezik naponta. Thierry Trouvé, a hálózatüzemeltető GRTgaz vezetője nem tudta megmondani, hogy mikor érik el a teljes kapacitást, amely egyébként 

csupán a napi német szükségletek nem egészen 2 százalékát fedezi.

A csekély mennyiség ellenére Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter üdvözölte a hírt. „Ez egy jó és fontos jele az európai szolidaritásnak. És mutatja, hogy a szolidaritás szellemében még a nehéz technikai kérdéseket is meg lehet oldani” – idézte a szavait a Reuters. A két ország megállapodása értelmében szükség esetén Németország biztosít pótlólagos áramot Franciaországnak, ahol jelenleg az atomerőművek több mint felének a karbantartása okoz ellátási problémát.