A lakosság vásárlóerejéhez, valamint az országban előállított élelmiszer volumenéhez képest továbbra is irdatlan mennyiségű élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, ahol annak ellenére ölt egyre nagyobb mértéket a jelenség, hogy létezik a megfékezésére hivatott törvény. Egy idén április és augusztus között végzett felmérés során
a romániai étteremtulajdonosok 73 százaléka azt vallotta, hogy kénytelen élelmiszert pazarolni, és 55 százaléka már intézkedett ennek csökkentése érdekében.
Az étteremüzemeltetők munkáltatói szövetsége és az egyik bankkártya-kibocsátó cég által rendelt közvélemény-kutatás frissen közzétett adatai szerint a vendéglők fele az elkészített ételek 1–5 százalékát, az éttermek 20 százaléka pedig az étel 5–15 százalékát kidobja.
A kidobott termékek 70 százalékát olyan alapanyagok teszik ki, mint a zöldség, gyümölcs és a hús, 30 százalékát pedig a kész ételek.
Tízből három étterem-üzemeltetőnél csak a konyhában történik pazarlás, míg 70 százalék esetében az étteremben vagy mindkét helyen.
A hamarosan lejáró szavatosságú élelmiszerek felét kidobják a romániai vendéglátóipari egységek, 20 százalékát pedig újra felhasználják más ételek elkészítéséhez; a fennmaradó 30 százalékot a személyzetnek vagy állatmenhelyeknek adományozzák, visszaszolgáltatják a beszállítónak, vagy még a szavatossági idő lejárta előtt felhasználják. Arra a kérdésre, hogy mi segítené őket az élelmiszer-pazarlás csökkentése terén, a legtöbb étteremtulajdonos (63 százalék) a fölösleges élelmiszerek értékesítésének lehetőségét (többek között speciális alkalmazásokon keresztül), továbbá eladományozását (43 százalék) jelölte meg, mások a gyakorlat kiküszöbölésére vonatkozó tanácsokat és ajánlásokat tartalmazó útmutatót, sőt törvénybe foglalt megoldásokat szorgalmaznak.
Romániában hosszú ideje téma az élelmiszer-pazarlás megfékezése, hiszen a bukaresti mezőgazdasági minisztérium tavaly októberi adatai szerint
évente mintegy 2,55 millió tonna élelem kerül a szemétbe az országban, ami 129 kilogrammot jelent lakosonként.
(Európai viszonylatban ez az arány 178 kilogramm fejenként). A romániai háztartásokban elsősorban a pékárukat és a házi készítésű ételeket dobják ki, ugyanakkor a városi egyéni fogyasztók termelik az élelmiszerhulladék akár 50 százalékát. Történik mindez annak ellenére, hogy
a jelenséget alaposan megsínyli a lakosság pénztárcája, hiszen az emberek jövedelmük 40 százalékát élelmiszerre költik, miközben ennek 33–50 százaléka a szemétben végzi.
A pazarlás ráadásul a koronavírus-járvány idején fokozódott, hiszen a lezárások, korlátozások miatt a lakosság – üzletbezárásoktól, áruhiánytól tartva – jelentős mennyiségű élelmiszert halmozott fel, aminek egy része azonban kárba veszett.
Idén júniusban – korrupciós vádak miatt – bekövetkezett lemondása előtt nem sokkal Adrian Chesnoiu román mezőgazdasági miniszter sokakat megmosolyogtató megoldást vélt „felfedezni” az ételpazarlás megszüntetésére.
A politikus azt ajánlotta honfitársainak, hogy vásárlás előtt lakjanak jól, saját bőrén tapasztalta ugyanis, hogy éhesen „a fél üzletet felvásárolná”, de a beszerzett élelmiszermennyiség jelentős része a kukában végezné.
Holott Romániában létezik jogszabály az élelmiszer-pazarlás visszaszorítására, a parlamentben 2016-ban megszavazott törvény szabályozza többek között a minőséglejárati időhöz közelítő termékek leszállított áron történő értékesítését és adományozását. Sőt
az élelmiszereket adományozó kereskedelmi társaságok adókedvezményben részesülhetnek, ezzel egy időben pénzbírsággal is sújthatók ételpazarlás esetén.
Azért a feltételes mód, mert a törvény előírásai fakultatív jellegűek, éppen ezért nem is alkalmazták az elmúlt években. Kormánypárti és ellenzéki törvényhozók egy csoportja éppen ezért a tavaszi ülésszak során módosító javaslatot terjesztett a bukaresti törvényhozás elé, amelyben már kötelezővé tennék az élelmiszer-pazarlás megfékezését célzó intézkedéseket. A még megvitatásra váró előterjesztés a háztartások számára is kedvező lenne, hiszen alacsonyabb áron vásárolhatnának olyan élelmiszert, amely közel van a minőségmegőrzési idő lejártához. A tervezet fő célkitűzése, hogy 2030-ra a felére csökkenjen az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás mértéke Romániában.
A romániai folyamatokkal ellentétben, mint ahogy arról beszámoltunk, egyre többen választják a hulladékmentes életmódot.
