Keményen megadóztatná Rishi Sunak kormánya az energetikai cégeket. Az új elképzelések szerint csaknem 40 százalékos különadót kellene fizetniük a villamosenergia-termelőknek a magas energiaárak miatt keletkezett többletprofitjukból. Egy, az új kormány javaslatát jól ismerő forrás a Bloombergnek azt mondta, az új javaslatcsomag felváltaná Liz Truss tervét, amely az atomenergia-termelők bevételének korlátozásáról szólt volna.
Az új illeték az olaj- és gázipari cégek nyereségét terhelő, már meglévő adót egészítené ki. A sarcot 2028-ig kellene fizetniük az érintett társaságoknak, és szintjét a mostani 25-ről, 35 százalékra emelnék fel.
A pénzre nagy szükség van, ugyanis egy 55 milliárd fontos lyuk tátong most a költségvetésben. Ennek 40 százalékát adóemelésből,
százalékát pedig kiadáscsökkentésből finanszíroznák. Örülhetnek viszont a nyugdíjasok, ugyanis a kormányfő minden eddiginél határozottabban utalt arra, hogy a nyugdíjak megőrzik vásárlóerejüket.
Emellett a brit gazdaság teljesítménye is csökkent a harmadik negyedévben. A Financial Times szerint a kivetett adóból több mint
45 milliárd font folyhat be a következő hat évben, az energiaárak függvényében. Az illetéket egy bizonyos megawattóránkénti ár felett kell megfizetni.
Áprilistól a britek közműkiadásai tovább emelkedhetnek, ugyanis várhatóan 3100 fontra emelik a most 2500 fonton befagyasztott rezsiszámlákat. Emellett Jeremy Hunt pénzügyminiszter a rászorulókat, a nyugdíjasokat és a rokkantakat célzott kifizetésekkel támogatná. Huntra egyébként nagy nyomás nehezedik, ugyanis az inflációval megegyező ütemű támogatásnövelést várnak tőle, emellett el szeretnék fogadtatni vele, hogy 10 százalékkal, óránként 10,4 fontra emelje fel a legkisebb adható bért.
Elkeserítő béradatok érkeztek
A felől bizonyosan nem enyhül majd az inflációs nyomás a szigetországban, ugyanis a reálbérek a 2009-es óta a leggyorsabb ütemben zsugorodnak, és az inaktivitás is növekszik. Erre utal legalábbis, hogy a szeptemberrel zárult három hónapban mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma csökkent. Ezzel már 630 ezerre nőtt a munkanélküli, állást nem is keresők száma.
A statisztikai hivatal (ONS) adatai a kamatemelés irányába hatnak, ugyanis
könnyen ár-bér spirál alakulhat ki, a fogyasztói árak 10,1 százalékkal nőttek, és nem enyhül a munkaerőhiány sem.
Az ONS szerint még a bérek erőteljes növekedése ellenére is 2,6 százalékkal csökkentek a reálbérek a magas miatt. A bónuszok nélkül számított heti átlagkereset 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, ami 2021 augusztusa óta a legnagyobb ütem. Ugyanakkor rekordra nőtt a magán- és a költségvetési szektor átlagfizetése közötti különbség. A munkanélküliségi ráta négy évtizedes mélypontja közelében, 3,6 százalékon maradt, de meghaladta a szeptemberi 3,5 százalékot.
A Bloomberg Economics szerint tehát valószínűsíthető az újabb, 50 bázispontos kamatemelés a Bank of England decemberi ülésén. Jeremy Hunt pénzügyminiszter kijelentette, hogy az infláció elleni küzdelmet tekinti „abszolút prioritásnak”. Ennek érdekében kemény lépésekre szánja magát, amelyeket várhatóan csütörtökön ismertet.
