Az öttagú „bölcsek tanácsának” szerdán nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint Európa legnagyobb gazdasága 2023-ban 0,2 százalékkal zsugorodik majd – ez a fele a hivatalos előrejelzésnek. A kabinet gazdasági tanácsadói az idei évet illetően is optimistábbak, 1,7 százalékos növekedésre számítanak a kabinet 1,4 százalékos előrejelzésével szemben. Ezt a meglepően jó harmadik negyedévre alapozzák , amikor az előző három hónaphoz képest 0,3, éves bázison 1,2 százalékos növekedést mértek az és az energiaellátási aggodalmak ellenére.

Construction work Salzbachtal bridge
Fotó: Picture Alliance


A tanácsadói előrejelzés szerint az infláció éves szinten idén eléri a 8 százalékot, jövőre pedig kivételesen erős áremelkedés várható. A testület figyelmeztetett, hogy a fenyegető egyik fő oka az inflációnak a fogyasztók vásárlóerejére gyakorolt hatása. Az előrejelzés szerint a fogyasztói árak jövőre várhatóan 7,4 százalékkal emelkednek. 

A tanácsadók azt javasolják a kormánynak, hogy emelje a gazdagokra kivetett adót, mert ez segítene finanszírozni azt a segélycsomagot, amellyel a fogyasztókat támogatják az átvészelésében. 

Meggyőződésük, hogy meg kellene emelni a legfelső jövedelemadó-kulcsot, vagy energiaszolidaritási adót kellene kivetni a magas jövedelműekre. A jelentés szerint az ilyen intézkedések „növelnék a teljes csomag pontosságát, és jeleznék, hogy az energiaválságot szolidaritással kell leküzdeni”.


A testület szerint a könnyítéseket lehetőség szerint csak azoknak a háztartásoknak kell nyújtani, amelyek nem tudnak megbirkózni a magas energiaárakkal, valamint az életképes üzleti modellel rendelkező, különösen nagy teherrel küzdő vállalatoknak. 

Emellett alapvető fontosságú az energiaellátás bővítése és diverzifikálása, valamint a fogyasztók ösztönzése a fogyasztás csökkentésére. Németországnak alkalmazkodnia kell az új valósághoz. A függőségek csökkentése és az értékláncok ellenálló képességének növelése érdekében diverzifikálni kell az energiaimportot és a kritikus nyersanyagok forrásait – hangsúlyozta a Reuters tudósítása szerint a testület egyik tagja, Veronika Grimm.

Az államnak stratégiai szövetségekkel, kereskedelmi megállapodásokkal vagy a nem uniós országokban működő német cégeknek nyújtott befektetési garanciákkal kellene támogatnia a vállalatokat ezekben az erőfeszítésekben – hangsúlyozták a tanácsadók.