Koszovóban a helyzet ismét feszültté vált az utóbbi időben. Pristina és Belgrád álláspontja nem közeledik, hanem a jelek szerint ismét távolodik egymástól.
A koszovói kormány arra kötelezte volna a tartomány északi részén élő szerbeket, hogy rendszámaikat a gépkocsijaikon cseréljék le a szerbiai helyett koszovói megjelölésűre. Az ebből eredő vita pedig odáig fajult, hogy a koszovói szerb rendőrök felmondtak, a szerb bírók, polgármesterek, közigazgatási alkalmazottak és parlamenti képviselők is ezt tették. Hangsúlyozzák ugyan a szerb vezetők, hogy békés úton fognak tiltakozni a jövőben is, de a helyzet sajnos bármikor elfajulhat. Mindeközben olyan graffitik jelentek meg a szerbek lakta városokban, településeken, amelyek mindenre kiterjedő, általános ellenállásra szólítanak fel, és ennek kezdetéül november 21-t jelölik meg. Nem tudni, ki áll a falfirkák mögött, de a jelek szerint komolyan kell venni a felszólítást.
A helyzet békés, de pattanásig feszült.
A feszültséget viszont mindenképpen fokozzák a graffitik, amelyek szerint november 21-t követően mindenkinek kötelessége az ellenállás. A dátum egybeesik a koszovói hatóságok által kitűzött időponttal, amikortól pénzbírságot rónának ki a rendszámtáblák kicserélését elutasító koszovói szerb autósokra.
Aleksandar Vucic szerb elnök pénteken Párizsban megbeszélést folytatott Josep Borrell-lel, az kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőjével, valamint Miroslav Lajcákkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős, különleges képviselőjével az aktuális koszovói helyzetről. Vucic ezt követően azt nyilatkozta, elvárja, hogy az EU tagállamai is szilárdan kitartsanak azon álláspont mellett, hogy Pristinának el kell kezdenie teljesíteni korábban vállalt kötelezettségeit. Mindenekelőtt a szerb többségű községek közösségének létrehozását követelik a szerbek Pristinától.
Josep Borrell felszólította Szerbiát, valamint a Koszovóban élő szerbek képviselőit is, hogy tartsák tiszteletben a párbeszéd során vállalt kötelezettségeiket, valamint hogy mielőbb térjenek vissza a koszovói intézményekbe. A pristinai felet pedig arra szólította fel, hogy halasszák el a rendszámtáblákról szóló rendelet érvénybe léptetését. Borrell értékelése szerint az, hogy a szerbek kivonultak a pristinai intézményekből, csak tovább fokozta a feszültséget. Az Eulex és a KFOR azonban továbbra is segíteni fog a térség biztonságának a fenntartásában – üzente Borrell.
Közben állítólag kiszivárgott annak a német–francia megállapodásnak a szövegtervezete, amely megoldást kínál, és végérvényesen pontot tenne a Belgrád és Pristina közötti nézeteltérésre.
Nem hivatalos szerb utalások szerint Belgrád és a koszovói szerbek számára azonban a tervezet elfogadhatatlan. A dokumentumban a többi közt állítólag az áll, hogy mindkét fél tartózkodik a fenyegetésektől és az erőszaktól. A felek megerősítik a jelenlegi és jövőbeni határok sérthetetlenségét, és kötelezettséget vállalnak, hogy tiszteletben tartják egymás területi integritását. A nemzetközi színtéren egyik fél sem képviselheti a másik felet, nem járhat el a nevében. Mindkét félnek lenne a javaslat szerint egy-egy állandó missziója a másik fél kormányának székhelyén.
Miroslav Lajcák azon meggyőződésének adott hangot, hogy pár hónapon belül a felek megállapodásra jutnak. Sajnos a valós helyzet ennek ellentmond, de az események felgyorsulhatnak, és sok lehetséges verzióról beszélnek politikai elemzők.
