Áttörést érhettek el amerikai tudósok a fúziós energia terén, ugyanis a kísérlet előzetes eredményeit ismerő források szerint először sikerült nettó energianyereséget elérni egy fúziós reakció során.
A fúziós energia már évtizedek óta 20-30 évnyire van, de az 50-es évek óta még nem sikerült több energiát egy ilyen reakcióból kinyerni, mint amennyit a megvalósítása igényelt.
A Kaliforniában található szövetségi Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói az elmúlt két hét alatt az inerciális bezárt fúzió nevű folyamattal elérték a régóta várt áttörést. A módszer során hidrogénplazmát lőnek ki a világ legnagyobb lézerével, hogy létrehozzák az atommagok fúzióját.
Noha a legtöbb kutató szerint a fúziós reaktorok kereskedelmi alkalmazásától még mindig évtizedekre vagyunk, a technológiában rejlő lehetőségek ígéretesek.
A fúziós reakció nem jár karbonkibocsátással, és radioaktív hulladékot sem termel, szemben a hagyományos atomerőművekkel.
Ráadásul az energiatermelés üzemanyaga, a hidrogén bőségesen rendelkezésre áll.
Miközben a világ a klímaváltozás miatt a korábban használt fosszilis energiahordozók tisztára cserélésével küzd, amire a Biden-adminisztráció 370 milliárd dolláros támogatást is szán, a kormányzati létesítményben elért eredmények figyelemreméltók.
A 2,5 megajoule kinyert energia a reakciókhoz használt lézerekhez szükséges 2,1 megajoule 120 százaléka, ami tudományos szempontból mindenképpen hatalmas eredmény, de a kettő közötti különbség alig több mint egytized kilowattóra. Tehát
a technológia széles körű elterjedése és a megfizethetősége még messze van.
Az amerikai energiaminisztérium közlése szerint Jennifer Granholm tárcavezető és a nukleáris biztonságért felelő helyettese, Jill Hruby kedden fontos tudományos áttörést fog bejelenteni, ám további információt nem árultak el.
A laboratórium megerősítette, hogy a kezdeti adatok szerint sikeres kísérletet hajtottak végre az intézményhez tartozó Nemzeti Gyújtóintézetben, ám, mint írják, az adatok feldolgozása még zajlik, ezért az információk közlése elhamarkodott lenne. A Financial Times számára azonban ketten is megerősítették, hogy az energiakibocsátás a vártnál nagyobb volt, meg is rongált néhány diagnosztikai eszközt, ami nehezíti az eredmények elemzését.
A Nemzeti Gyújtóintézetet eredetileg atomfegyverek tesztelésére hozták létre, ám időközben a fúziós energia kutatása terén is egyre fontosabb szerepet kap.
