A kínai nyitás lendületet adhat a világgazdaságnak, a globális olajárakra pedig jelentősebb hatással lehet, mint az orosz olajra kényszerített ársapka. A gazdasági nyitás egyre közelebb kerül, szerdán ugyanis nem csupán a korlátozásokon enyhítettek, de a hatóságok azt is megerősítették, hogy a magas kockázatúnak minősített térségeken kívül sehol nem szabad leállítani a munkát és a termelést.
Fotó: Kim Steele / Getty Images
A hordónkénti 60 dolláros orosz ársapka a hét elején lépett életbe, ám Moszkva két legnagyobb vásárlója, Kína és India nem csatlakozott hozzá. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos eddigi szigorú zéró tolerancia politikája miatt azonban Kína olajkereslete az idén napi több millió hordóval csökkent – emlékeztetett a CNBC-nek nyiltakozva Rob Thummel, a Tortoise Capital portfóliómenedzsere. „Az a tényező, amely Kína olaj iránti keresletét magasabbra fogja hajtani, nyilvánvalóan a gazdaság újbóli megnyitása lesz, de ami még fontosabb, a készletfelhalmozás. És ez igaz az egész világra, így Indiára is, mert mindenki rájött, milyen fontos az energiabiztonság” – mondta, hozzátéve, hogy a kereslet növekedése valószínűleg magasabb árakat eredményez.
Vivian Balakrishnan szingapúri külügyminiszter szerint a nyitás nagyobb hatással lesz az olajárakra, mint az olajársapka. Rövid és hosszú távon azonban Pekingnek az oltásokra kellene összpontosítania – figyelmeztetett az eredeti szakmája szerint orvos tárcavezető. „Egy ország csak akkor nyithat, ha magas az átoltottsági arány. Ezért azt fogom elsősorban figyelni, milyen erőfeszítéseket tesz Kína az idősek vakcinázásának felgyorsítása érdekében” – nyilatkozta az amerikai hírtelevíziónak.
Balakrishnan a legtöbb külföldi elemzővel egyetértésben arra számít, hogy a teljes kínai nyitás a következő három-hat hónapban várható. „Szingapúr példája megmutatta, hogy okos, óvatos, megfontolt politikával és előkészítéssel Kína képes megnyílni, méghozzá teljesen” – tette hozzá.
Fotó: Getty Images
Az ezután következő lépés Peking számára a gazdaság felpörgetése. Ezt erősítette meg a minap Ji Kang, a jegybank kormányzója, aki szerint a kormányzat „elég alkalmazkodó monetáris politikát folytat ahhoz, hogy segítse a gazdasági fellendülést”. A világ második legnagyobb gazdasága 3,9 százalékkal bővült a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a második negyedév 0,4 százalékos növekedése után, jövőre azonban a japán Nomura mindössze 4 százalékos javulást vár. A Bloomberg értesülése szerint vezető kínai tisztségviselők egyelőre nem jutottak dűlőre abban, hogy 5 százalék körüli növekedési célt tűzzenek-e ki 2023-ra.
Egyesek azzal érvelnek, hogy egy viszonylag magas cél segítene a helyi önkormányzatoknak abban, hogy a járványellenőrzésről a gazdaság fellendítésére helyezzék át a hangsúlyt, mások szerint viszont az 5 százalék túl ambiciózus.
Csang Csi-vej, az ázsiai központú Pinpoint Asset Management elnöke és vezető közgazdásza is úgy véli, hogy ezzel a célszámmal a kormányzat világos üzenetet küldene a kínaiaknak és a helyi vezetőknek, hogy Peking számára most egyértelműen a növekedés a legfontosabb. Ezt erősítette meg a kommunista párt legfőbb döntéshozó testülete, a politikai bizottság is, amely szerdai ülése után közölte, hogy a jövő évben a gazdaság fellendítésére és a piaci bizalom jelentős növelésére törekszik. Pár órával később bejelentették a korlátozások enyhítését. A növekedési célkitűzést egyébként márciusban, a parlament éves ülése idején hozzák nyilvánosságra.
Fotó: Getty Images
A politikai bizottság azt is jelezte, hogy jövőre további ösztönző intézkedések várhatók, aktív fiskális politikát folytatnak majd a hatékonyság javítása érdekében, a monetáris lépések pedig „célzottak és erőteljesek” lesznek. Kína „a gazdaság általános javulását fogja szorgalmazni” – összegezte az ülés eredményét az állami hírügynökség. Larry Hu, a Macquarie Group Kínával foglalkozó vezető közgazdásza szerint
a testület üzenete „világos és egyértelmű: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos zéró tolerancia politikájának vége, és jövőre a növekedés lesz az első számú prioritás”.
A Bloomberg emlékeztetett, hogy a kínai gazdaságnak a következő másfél évtizedben évente átlagosan mintegy 4,7 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy elérjék a Hszi Csin-ping elnök által 2020-ban kitűzött célt, vagyis a megduplázását. Az idei lesz az első év, amikor jelentősen elmaradnak az 5,5 százalékos növekedési céltól, a GDP ugyanis várhatóan 3,2 százalékkal bővül éves szinten, ami a legalacsonyabb az 1970-es évek óta, a legsúlyosabb járványévet, 2020-at nem számítva. Louis Kuijs, az S&P Global Ratings ázsiai–csendes-óceáni térséggel foglalkozó vezető közgazdásza szerint azonban az 5 százalék körüli cél nem nagyon tér el attól, amennyit Kína jelenleg gazdasági vagy pénzügyi problémák nélkül növekedni tud, különösen a nagyon gyenge 2022-es év után. Becslése szerint Kína potenciális növekedési üteme jelenleg 4,5 és 5 százalék között mozog.
