Akár már a jövő héten nyilvánosságra hozhatják azt a japán–olasz–brit megállapodást, amelynek keretében a három ország közös fejlesztésű vadászgépet készítene, hogy versenyre keljen a legújabb generációs amerikai és más harci repülőkkel.

A model of the proposed jet fighter aircraft Tempest, a joint programme by a consortium known as "Team Tempest", which includes Britain's Ministry of Defence, BAE Systems, Rolls-Royce, Leonardo SPA, MBDA and Saab, i spictured in the BAE hall during the Farnborough Airshow, in Farnborough, on July 18, 2022.
Fotó: Justin Tallis / AFP

A megállapodás szerint létrejövő projekt a nem túl fantáziadús Global Combat Air Program (globális harci repülő program) nevet fogja viselni az ügyet ismerő források szerint. A részt vevő országok júliusban, amikor Japán részvétele is felmerült, azt nyilatkozták, hogy az év vége előtt szeretnék véglegesíteni az együttműködést, amit a jövő heti bejelentés teljesít is, jóllehet az egyik forrás szerint elképzelhető, hogy csak a hónap későbbi részében kerül rá sor.

Nagy-Britannia és Olaszország már korábban megkezdte a Tempest (vihar) nevet viselő gép fejlesztését, melyet főként a francia–német közös projektben tervezett Future Combat Air System vetélytársának szánnak. 

Az olaszok és a britek Japán mellett Svédországot is szeretnék megnyerni az ügyüknek.

A lépés különösen Tokió részéről szakít a korábbi gyakorlattal, ugyanis Tokió eddig főként csak az Egyesült Államokkal működött együtt hadiipari fejlesztésekben. Azonban az Ukrajnával szembeni orosz támadást követően az ázsiai ország is igyekszik megerősíteni haderejét, ám az amerikaiak nem szívesen osztják meg haditechnológiájukat Japánnal sem. A szigetország védelmi képességeinek erősítése mellett szólhatott az egyre agresszívabb kínai fellépés is a térségben, például Nancy Pelosi volt képviselőházi elnök tajvani utazását követően.

Ráadásul a japánok belépése az olasz–brit projektbe még inkább nemzetközivé teheti a mindeddig csak európai részvétellel készülő harci repülőt, és akár az öreg kontinensen kívüli eladásokat és a finanszírozást is megkönnyítheti, miután Németország úgy döntött, hogy a franciákkal közösen fejleszt vadászgépet.

Ugyanakkor a részletek kidolgozása – például a munkamegosztás és tulajdonjogok tisztázására – csak egy jövő évi, újabb megállapodásban esedékes. Jelenleg a projektből mind a három ország egyharmad részt birtokol, de folynak a tárgyalások, amelyeknek a végén ettől eltérő eredmény is születhet – írja a Bloomberg.

A fejlesztésben a fő beruházó a japánok részéről a Mitsubishi Heavy Industries, a britektől a BAE Systems Plc és az olaszoktól a Leonardo SpA, de szeretnék megnyerni partnerként a Gripeneket gyártó svéd Saab AB-t is.

A rendkívül költséges modern harci repülő létrehozásához szükséges összegeket még nem véglegesítették, de 

korábbi jelentések szerint London több mint 2 milliárd fontot ígért a következő három évben a célra, míg Róma pár év alatt hasonló nagyságrendű összeget költene a fejlesztésre a tavalyi évben elfogadott védelmi kiadásokról szóló tervek szerint. 

A BAE akár több mint ezer mérnököt is felvehet a gép tervezéséhez.

A versenytárs francia–német program hosszú szünet után lépett előre az elmúlt napokban, miután Berlin és Párizs megállapodott arról, hogyan haladjanak tovább egy bemutatógép felé. Németország korábban az Eurofighter konzorcium részeként működött együtt a BAE-val és a Leonardóval.

Egyelőre az is nyitott kérdés, hogyan fogják a Tempest fejlesztését és a japán F-X programot integrálni, ám a BAE még júliusban úgy nyilatkozott, hogy számos lehetőséget vizsgálnak és a kezdeti együttműködés az F-X tervezését vezető Mitsubishival rendkívül pozitívnak nevezte.

A rivális vadászgépek érkezése azonban nem holnap várható, az olasz–brit–japán repülő 2035-re lehet kész, míg a francia–német öt évvel később.

Őrületes mennyiségben veszik az amerikai vadászgépeket a régióban

Az orosz–ukrán háború nyomán szinte valamennyi NATO-tagország felgyorsította fegyverkezését, növelte a védelmi kiadásokra fordított GDP-részt (amely a NATO-követelmények szerint minimum 2 százalék). Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az ukránok hadieszközökkel való támogatása jelentős mértékben csökkentette az európai tartalékokat. Emiatt is szükséges az eddig meglehetősen vontatottan haladó közös fegyverbeszerzés ösztönzése.