A japán védelmi minisztérium rekordösszegű, 5,59 billió jen (40,7 milliárd dollár) költségvetési kéréssel fordul a kabinethez, hogy egyebek között harci drónokkal és rakétákkal erősítse védelmi képességeit – írja a Nikkei Asia.
A tárca elsődleges célja olyan pilóta nélküli járművek hadrendbe állítása, amelyek közvetlenül harcban is bevethetők, nem csak megfigyelésre és hírszerzésre használhatók.
A minisztérium az ilyen drónok gyors beszerzését és hadrendbe állítását tartja szükségesnek ahhoz, hogy a harcokban előnyre tegyenek szert, miközben minimalizálják az emberi áldozatok számát.
A javaslatban szerepelnek a hangsebesség ötszörösénél nagyobb sebességgel haladó hiperszonikus fegyverek kutatására és fejlesztésére fordított kiadások. Japán célja továbbá, hogy megerősítse a rakéták elleni védelmet, mivel Kína, Észak-Korea és Oroszország folytatja ezek fejlesztését és telepítését.
A költségvetés további védelmi rendszerek beszerzését irányozza elő az Aegis rendszerrel felszerelt hajók számára. A minisztérium arra törekszik, hogy a szigetország saját fejlesztésű, nagy hatótávolságú rakétáinak hatótávolságát több mint ezer kilométerre növelje, és beindítsa ezek tömeggyártását.
A japán katonai stratégiát úgy tervezik módosítani, hogy nagyobb súlyt kapjon benne az ellencsapás képessége, vagyis hogy egy ellenséges támaszpontot egy közelgő támadás előtt semmisítsenek meg. A költségvetési javaslatot a kulcsfontosságú nemzetbiztonsági stratégiai dokumentumok idei felülvizsgálatával párhuzamosan kiigazítják, és az év végéig véglegesítik.
Forrongó Távol-Kelet
Az elmúlt hetekben forrong a Távol-Kelet, miután Nancy Pelosi tajvani látogatása kisebb válságot okozott. Az amerikai politikus látogatása hatalmas diplomáciai botrányt kavart, mivel Peking szakadár tartománynak tartja Tajvant, és rendkívül hevesen reagál arra, ha magas rangú amerikai tisztviselő érkezik a szigetre. Pelosi távozása után Peking nagyszabású, napokon át tartó hadgyakorlatot tartott Tajvan körül, ennek során kínai hadihajók alig húsz kilométernyire közelítették meg a sziget partjait.
Tegnap pedig Dél-Korea és az Egyesült Államok kezdett hadgyakorlatot, amit Észak-Korea élesen elítélt. Japán számos országgal áll területi vitában, így nem csoda, hogy többet költene védelemre. Például nem kötött békét Oroszországgal, mivel magának követeli a Kuril-szigetek négy, délen elhelyezkedő szigetét.
A két ország között csak tűzszünet van érvényben, jogilag ma is hadban állnak.
A felkelő nap országa területi vitában áll Kínával is, mivel a Tokió fennhatósága alatt álló Szenkaku-szigeteket Peking is magának követeli. Észak-Korea harcias vezetői pedig többször megfenyegették a szigetországot, hogy elpusztítják. Érdekes adalék, hogy néhány apró szigetből álló Dokdo-sziklákat Dél-Korea tartja ellenőrzése alatt, de azt Japán a saját részének tekinti.
Mindhárom szigetcsoport körül a vizek halban gazdagok, a tenger alatt pedig földgáz- és olajkészletek lapulnak.
Japán az Egyesült Államok térségbeli legfontosabb szövetségese, elsősorban Kína felemelkedése aggasztja, valamint Észak-Korea fenyegetőzése. Dél-Koreával Washington nyomása miatt nem bonyolódnak konfliktusba, ám a térségben rendkívül forró a helyzet.
