Svédország Európa ötödik legerősebb gazdasága az egy főre jutó bruttó hazai termék mutatóját tekintve, de már ott is érzik az árszínvonal-növekedés árnyoldalát. Az infláció 31 éves csúcson van a skandináv országban.

General Economy As Swedish Government Sees Growth Grinding to a Halt Next Year
A svédeknek is egyre drágább az élet.
Fotó: Bloomberg

A svédek energiaszükségletük háromnegyedét víz- és szélenergiából, valamint atomenergiából fedezik. Azonban az orosz–ukrán háború hatására emelkedő üzemanyag- és élelmiszerárak egyre jelentősebb ráfordítást igényelnek a fogyasztóktól. Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 17,2 százalékkal, a közlekedés 11,5 százalékkal, a háztartási javak 15 százalékkal voltak magasabbak idén októberben, mint egy évvel korábbant. Októberig a vaj, a nyers hús és a sajt fogyasztói ára 22-25 százalékkal növekedett az év eleje óta. 

A svéd központi statisztikai hivatal számítása szerint idén a lakosság 14 százaléka kerül a szegénységi küszöb alá. 

Svédországban az számít relatíve szegénynek, akinek a bevétele nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. 

 

A svéd energiamixben a földgáz csupán 2 százalékot tesz ki, és a szegények aránya is az európai átlag alatt van, de az energia- és élelmiszerárak ott is éreztetik hatásukat. Ezt mutatja, hogy a Matmissionen üzletlánc január óta megkétszerezte vásárlói számát. Ezek az üzletek a szociálisan rászorulók részére olcsóbban értékesítik az árukat más élelmiszerboltokhoz képest. A Stockholmban, Malmőben és Göteborgban működő szociális boltok olyan csomagolássérült vagy rövid szavatossági idejű, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket árulnak, amelyeket gyártók és kiskereskedők adományoztak. 

Johan Rindewall, a cég vezetője a The Guardiannek elmondta, hogy kutatásaik alapján az ételosztást stigma övezi Svédországban, ezért az élelmiszereket inkább szociális boltokban árulják rendkívül nagy kedvezményekkel. Az alacsony árakat azok élvezhetik, akiknek a havi jövedelme nem éri el a 11 200 svéd koronát, átszámítva a 421 000 forintot. Az igazgató elmondta, hogy találkoztak több olyan emberrel, akik ugyan nem felelnek meg ennek a feltételnek, mégsem tudnak mennyiségben és minőségben elég ételt tenni az asztalra.

Rindewall szerint egyre nagyobb szükség van az alacsony keresetűek támogatására, mivel az elmúlt években Svédország jólléti rendszerére kevesebbet fordítottak, ami miatt nőtt a kis és magas jövedelmű emberek közti szakadék.

A Sveriges Riksbank az év elejei nulla százalékról novemberre 2,5 százalékra emelte az alapkamatot, mivel az éves infláció a vártnál magasabban alakult. Így a hitelek kamatait is a legmagasabbra növelte 2008 decembere óta. A központi bank előrejelzése szerint jövőre 3 százalék alatt maradhat az irányadó ráta.

 

A közeljövőbeli pénzromlást eltérően látják a jegybank közgazdászai. Per Jansson, Anna Breman és Martin Floden helyettes kormányzók szerint az infláció lassan tetőzhet, így jövő tavasszal legfeljebb kisebb kamatemelésre lehet szükség. Henry Ohlsson helyettes kormányzó szerint azonban szigorú monetáris politikára van szükség. Piaci szereplők 50 bázispontos emelést várnak februárban, míg az év második felére 3,25 százalék körül lehet a svéd alapkamat – írja a Reuters. 

A jegybank kormányzója év végén leköszön. Utódja Erik Thedeen, a Svéd Pénzügyi Felügyelet főigazgatója lesz, akiről még nem tudni, hogy a héják vagy a galambok táborát erősít-e.