Az ukrajnai helyzet miatt átalakult a hadiipar működési modellje. A vállalatok a megrendelések folyamatos növekedésére számítanak, így már előzetes rendelés nélkül is gyártanak fegyvereket, hadiipari eszközöket – mondta Thomas Müller, a német Hensoldt hadiipari vállalat vezérigazgatója a Financial Timesnek (FT) nyilatkozva.
A helyzet radikálisan megváltozott a háború előtti állapothoz képest, felerősödött a globális fegyverkezési verseny, az európai országok is beszálltak Kína, az Egyesült Államok és a hagyományosan nagy fegyvervásárló közel-keleti országok közé. Lengyelország az idén bruttó hazai terméke 4 százalékát költi védelmi kiadásokra – jelentette be Andrzej Duda államfő. Az Egyesült Államok tavaly a 3,2 százalékát fordította védelmi célokra. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint országa egészében véve állja a versenyt a Nyugat teljes hadiipari kapacitásával.
A Hensoldt vezérigazgatója szerint „más hadiipari beszállítók is ugyanezt teszik, kiváltképpen a lőszergyártásban, mert a kereslet gyorsan nő.
„Majdnem olyan a helyzet, mint amikor a vevő belép egy szupermarketbe, és a polcokról leveszi, amire szüksége van”
– jellemzi a helyzetet Thomas Müller. A Hensoldt vállalhatja a rendelés nélküli gyártás kockázatát, mert a világ egyik legjobb minőségben gyártó cége, ráadásul olyan radarberendezésekre specializálódott, amelyeket sokféle fegyverrendszerbe beépítenek. Olaf Scholz német kancellár a közelmúltban – kinevezése óta első ízben – meglátogatott egy hadiipari vállalatot, ez a több mint százéves Hensoldt volt. A német vállalat a magyar hadiiparnak is fontos partnere, például az Airbus katonai helikoptereiben, az A145M-ben használt, rakétatámadásra figyelmeztető szenzorrendszereket szállít.
Hasítanak az árfolyamok
A frankfurti tőzsdén a Hensoldt-részvények árfolyama az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta csaknem megkétszereződött. Németország legnagyobb hadiipari vállalata,
a Rheinmetall papírjai pedig egy év alatt 130 százalékos áremelkedést mutattak.
Tavaly Németországban 2021-hez mérten valamelyest visszaesett a fegyverexport, értékben elérte a 8,34 milliárd eurót. Ennek durván az egynegyedét, 2,24 milliárd eurónyit tettek ki az Ukrajnába szállítandó hadieszközök – írta a Die Zeit. A szabad demokratákhoz (FDP) közel álló lap olvasóinak túlnyomó többsége elégedetlen a német fegyverszállítók korlátozott szerepvállalásával Ukrajna ellátásában, az eddigi arány többszörösét követelik.
A Hensoldthoz hasonló utat választott az amerikai Lockheed Martin óriáscég, amely 60 millió saját dollárral „ágyazott meg” egy biztosra vett jövőbeni HIMARS-kormányrendelésnek. Ugyanakkor az USA más utakon is erősíti hazai hadiiparát: kormányzata
hosszabb távú, többéves elkötelezettségekkel ad iránytűt a szektornak, jelzi, milyen alágazatokat fejlesszenek, melyeket állítsanak le.
Ez az üzleti konstrukció a vállalatok, a Pentagon és a Fehér Ház közti erős bizalmat feltételezi, hiszen a vállalatok saját pénzéről van szó.
A Pentagon tavaly év végén közzétett jegyzéke (Ukraine Fact Sheet) szerint a háború kirobbanása óta Washington 38 egység HIMARS rakétasorozatvetőt (a hozzávaló lőszerekkel együtt), 142 darab 155 milliméteres nehézlöveget (vontatottat és önjárót), hozzájuk jóval több mint egymillió darab 155 milliméteres gránátot szállított. Ukrajna több mint 8500 Javelin páncéltörő és 1600 Stinger légvédelmi rakétát kapott. Ezzel az amerikai készletek leapadtak, gondoskodni kell az utánpótlásról.
Az orosz út
Oroszország más utat választ, ez a sok tekintetben a szovjet rendszerre emlékeztető állami irányításon alapul. Az állam hivatalos megrendelések rendszerén (GoszOboronZakaz) formájában tartja ellenőrzése alatt a hadiipart. Nagy ütemben folyik az orosz hadiipari komplexum átalakítása, az ország hadigazdálkodásra való átállítása. Január közepén az orosz elnök és a gazdasági vezetők videótanácskozásán Putyin közölte, hogy az orosz hadiipari komplexum (VPK) felpörgő termelése jelentős mértékben hozzájárult a vártnál kisebb gazdasági visszaeséshez. A hadiipari vállalatoknál dolgozók
a tavaly év végi rendkívüli tartalékos-mozgósításnál felmentést kaptak, ugyanezt javasolják a sorkatonai szolgálatra évente behívottaknál is.
Oroszország háromszor annyi légvédelmi rakétát képes gyártani, mint az Egyesült Államok, összességében ugyanakkora kapacitásokkal rendelkezik, mint a világ többi részében működő hasonló gyárak együttvéve – állította a minap a szentpétervári Obuhov hadiipari vállalatnál tett látogatásán az orosz elnök. A hivatalos kommunikáció szerint hasonló a helyzet lőszergyártásban: Moszkva a nagy kaliberű (152 milliméteres) tüzérségi gránátok előállításában legalább akkora kapacitást képes felvonultatni, mint ebben a kategóriában a Nyugat egésze.
