Bátor lépésnek tűnik a Sunak-kabinet klímavédelmi és kibocsátáscsökkentési terve a jelenlegi energiaválságban, ugyanis míg a vezető európai gazdaság, Németország meghosszabbította atomerőművei üzemidejét, és újraindította szénerőműveit, a brit kormány ellentétes irányba halad, és kibocsátási határértéket vezet be az egyes energiatermelőkre. Igaz, az új rendszer csak 2034-től lépne életbe, azaz egy bő évtizedet ad az energiaszektornak a zöldátállásra.
A reformot segítheti, hogy a szigetországban rendszeresen rekordot dönt a szélerőművek villamosáram-termelése, és valószínűleg továbbra is rohamtempóban építenék ezeket. A döntés kommunikációjának középpontjába is a szén-dioxid-kibocsátástól mentes villamosenergia-hálózat idealizált képét állították.
Fókuszban az ellátásbiztonság
Kiemelten fontos Nagy-Britannia elektromos hálózatában a tartalékkapacitások kiépítése, ugyanis a hálózatüzemeltető már a télen többször figyelmeztette a fogyasztókat, hogy áramkimaradások léphetnek fel. A rendszerirányítóban többször fogták a fejüket, és
egy pillanat választotta el a szakembereket attól, hogy aktiválják a lekapcsolási láncot.
Persze folytatják a szélerőművek telepítését is, de közben elegendő tartalékkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy szélcsend esetén is fedezzék a fogyasztást, azaz ne sötétüljenek el a lámpák, és ne álljon le az ipar, ha nem fúj a szél.
Létfontosságú a fejlesztés és a zöldátállás, hogy 2035-re mindenképp kibocsátásmentessé váljon az energiatermelés
– mondta a RenewableUK csoport vezérigazgatója, Dan McGrail. Ehhez szerinte fel kell pörgetni a megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló projekteket.
Az ország energiaellátása egyébként aukciós rendszerben zajlik, ez elvben elég kapacitást biztosít a csúcsigények kielégítésére, és az áramkimaradások elleni védelemre, ugyanis az értékesítést négy évre előre tartják, az új belépők pedig 15 éves szerződéseket köthetnek. Ezen változtatnának most, a szakminisztérium szerint a lépés egyértelműen bizonyítja a környezetvédelem iránti elkötelezettséget.
A már megkötött szerződésekhez alapvetően nem nyúlnak,
de a kormány felülvizsgálja, hogy központi eszközökkel kivezesse-e az áramtermelésből a fosszilis erőműveket. Ha emellett döntenek, akkor lehetővé teszik az ipar számára, hogy új megállapodásokat kössön, immár kisebb karbonlábnyomú energiaellátóval.
Berobbant a kereslet
Miközben a kormány ambiciózusan dolgozik a gazdaság egészének zöldítésén, addig folyamatosan születnek a csúcsok az áramfogyasztásban. Az időjárás enyhe ugyan, de egyre többen fűtenek elektromos energiával, és a közlekedésben is dinamikusan nő az áram szerepe.
Jelen pillanatban fosszilis erőművek pótolják a szélenergia esetleges kiesését.
Ugyanakkor a hagyományos erőművek állami támogatásra szorulnak, ha az általuk termelt energiára nincs szükség.
Sunak mégis leül tárgyalni a szakszervezetekkel
Közben folyamatosak az országot megbénító sztrájkok. Karácsonykor a határőrök munkabeszüntetése nehezítette a ki- és beutazást, de az ápolónők most is folyó sztrájkja az egészségügyi ellátás összeomlásával fenyeget. A központi kommunikáció is változik a munkabeszüntetéssel kapcsolatban, Rishi Sunak kormányfő immár arról beszélt, hogy nyitott az ápolók béremelésének megvitatására. A helyzet közben válságos, ugyanis
a kórházak csökkentett üzemmódban működnek, a betegeknek sokszor órákat kell várniuk az ellátásra.
Sunak annak ellenére tárgyalóasztalhoz ülne a szakszervezeti vezetőkkel, hogy a miniszterek korábban nem voltak hajlandók újraindítani az egyeztetéseket. A Royal College of Nursing szakszervezet vezetője üdvözölte, hogy változott a miniszterelnök álláspontja. Ugyanakkor az érdekvédők közölték, hogy csak akkor hagynak fel a munkabeszüntetéssel, ha konkrét és elfogadható ajánlatot kapnak az idei bérekre.
