A földgáz ára a csökkenő kereslet hatására az ukrajnai háború kirobbanása előtt jellemző szintre esett vissza. Utoljára 2021 novemberében mértek a mostanihoz hasonlóan alacsony gázárat, a szokásosnál jóval melegebb időjárás miatt a háztartások kevesebbet fűtenek. A helyzetet jól illusztrálja, hogy január elején Európa-szerte sorozatban dőltek meg a melegrekordok.
A TTF hollandiai gáztőzsdén csütörtökön 11 százalékos mínuszban is járt gáz ára, Napközben megawattóránként kevéssel 65 euró fölött, míg hajnalban 63 eurón jegyezték az energiahordozót. Érdemes felidézni, hogy augusztusban 343 eurón tetőzött a gázár.
A rettegés félelemmé szelídült
A gázárak szempontjából kedvező lenne, ha az enyhe idő tartósan megmaradna – írja a Bloomberg. Egy ilyen forgatókönyv esetén ugyanis
kevés gáz fogyna a gáztárolókból, így tehát a feltöltési időszakban is kisebb lenne a kereslet a gázpiacon, ami gátat szabna az energiahordozó áremelkedésének,
és még az inflációt is visszafoghatná, ami már önmagában is nagy segítség lenne az európai gazdaságnak és az üzleti hangulatnak. A politikusok árgus szemekkel figyelik a gázárakat és az időjárás-előrejelzéseket, mert egyelőre törékeny a kedvező trend. Tény, hogy az európai gáztárolók feltöltöttsége magas, átlagosan 84 százalék körüli, amihez az év végi időszakot jellemző, visszafogott kereslet is hozzájárult. Ez a mennyiség már akkor is elegendő lehet, ha a tél később keményre fordulna. Kedvező az is, hogy
a szélenergia-termelés is rekordot döntött,
csökkentve az áram előállításához szükséges gáz mennyiségét.
A szakértők bizakodók
A helyzet változását kedvezően ítélik meg a szakértők is: az Inspired Energynél kiemelik, hogy nemcsak az esetleges gázhiány veszélye, hanem az áramkimaradások esélye is csökkent az év végén a kedvező időjárásnak köszönhetően. Az Energi Danmark elemzői további gázárcsökkenésre számítanak, mivel az előrejelzésekben nyoma sincs a kemény, hideg idő beköszöntének.
Hosszan tartó meleghullámra számít a Maxar Technologies is. Azt írják, hogy akár az idei lehet az eddigi legmelegebb január, ami enyhíti az uniót hónapok óta sújtó energiahiányt. Úgy vélik, hogy január közepéig Franciaországban és Németországban 2 és 5 fokkal lehet melegebb a sokéves átlagnál, ami a tízéves átlag alá csökkenti a fűtési igényt, és jelentős energiamegtakarítást hoz.
Különböző megítélés: a síbarátok kevésbé örülnek
Noha csökkenti az energiahiány mértékét az elmúlt hetekben tapasztalt, szokatlanul enyhe idő, fokozza az éghajlatváltozás körüli aggodalmakat. A mostani helyzet jócskán eltér a korábban valószínűsítettől.
Nyár végén, ősszel régen látott kemény télről szóltak az előrejelzések, fokozva az energiaellátás körüli aggodalmat.
Az ősz második felében már puhult a helyzet: az országoknak sikerült feltölteniük a gáztárolóikat, időt is nyertek erre az enyhe októberi időjárásnak és a cseppfolyósított földgáz (LNG) gyorsan felpörgő importjának köszönhetően. A december eleji hidegbetörés közepette azonban ismét felerősödött a bizonytalanság, de a 2022 egészére jellemző, áramszünetekkel kapcsolatos félelem nem tért vissza.
Ám a bizonytalanság most is érezhető, a rövid távú előrejelzések hidegbetörést valószínűsítenek Skandináviában, Fehéroroszországban és a Baltikumba. A kockázatokat látva továbbra is spórolásra szólítják fel a lakosságot az európai kormányok.
Ami azonban kedvező az energiafogyasztás szempontjából, az rendkívül rossz az alpesi síterepek számára.
A síparadicsomok amúgy is nehéz időszakon vannak túl: az elmúlt szezonokat lenullázta a koronavírus-járvány, idén nyáron pedig az energiaárak emelkedése borzolta a síterepek vezetőinek idegeit. Most azonban egy újabb, váratlan ellenséggel, a meleggel kell megküzdeniük. Számtalan patinás síparadicsom bezárt, mások néhány pályát üzemeltetnek, és a terepek nagyobb részét a túrázók, hegyibiciklisták használják. Igyekeznek persze alternatív programokkal színesíteni a téli vakációt, de ha a helyzet hamarosan és gyökeresen nem változik, akkor a mostani szezon újabb nehezen begyógyuló sebet üthet a síterepek büdzséjében, ami természetesen az egész régió gazdaságára kihat.
Az már „megszokottá” vált, hogy gyorsan pusztulnak az Alpok gleccserei, ennek kézzelfogható jele, hogy a patinás Dachsteinen az idei szezonban már el sem indították a felvonókat, annyira lecsökkent a havat alulról hűtő természetes jégréteg. Arra viszont már sokan felkapják a fejüket, hogy a hó hazájának tartott Svájcban bezárt a hóágyúkkal bőségesen felszerelt síközpont, Gstaad.
Senki sem befolyásolhatja az időjárást, de a helyzet nagyon elkeserítő a síkedvelők számára
– jegyezte meg szomorúan Natalie Brezing, a Gstaad Palace szálloda marketingigazgatója. Svájc kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, a hőmérséklet itt nagyjából 2 Celsius-fokot emelkedett az elmúlt 150 évben. Ha a trend folytatódik, a műhókészítés, azaz a hóágyúzás sem jelent megoldást a hegyekben, ugyanis a sok millió euróért kiépített berendezések üzemeltetéséhez is fagypont alatti hőmérséklet szükséges.
A Hó- és Lavinakutató Intézet pesszimista előrejelzése szerint az évszázad végére csak 2500 méter feletti magasságban lesz elég természetes hó a téli sportokhoz az Alpokban, az alsóbb lejtőkön legfeljebb a tájat fehérré varázsoló „látványhavazás” várható.
