Lassan egy éve indult meg Ukrajna ellen az orosz invázió, amelyet a legtöbb fejlett, nyugati ország szinte egyöntetűen ítélt el és biztosította támogatásáról az ukrán népet. A közvélemény és a politika nyomására a nagy multinacionális cégek sorra jelentették be, hogy kivonulnak Oroszországból.
Fotó: Getty Images
A svájci Sankt Gallen-i Egyetem kutatása szerint
a megszállás kezdetekor az Európai Unióhoz és a G7-csoporthoz tartozó 1404 multinacionális cég összesen 2405 leányvállalattal volt jelen az orosz piacon, s 2022 novemberére ezeknek csupán 8,5 százaléka vált meg legalább egy oroszországi érdekeltségétől,
és a kutatók szerint ez az arány azóta sem változott sokat. Az Oroszországban működő amerikai leányvállalatok kevesebb mint 18, a japánok 15 és az uniósok 8,3 százaléka hagyta ott teljesen az orosz piacot 2022 végére. A kilépő cégeknek átlagosan kisebb nyereségük és több munkavállalójuk volt, mint a maradóknak – állapították meg a kutatók.
A kutatás szerint az Oroszországban maradt uniós és G7-es cégek 19,5 százaléka német, 12,4 százaléka amerikai, 7 százaléka pedig japán multinacionális vállalat.
A Barclays befektetési bank is hasonló megállapításokra jutott a januári elemzésében, eszerint a megvizsgált vállalatok többsége megígérte a kivonulást, ám a legtöbben eddig mégsem tették meg.
Egyrészt ottani eszközeik jelenlegi piaci értéke nehezen becsülhető, de jóval alatta marad az invázió előtti szintnek, másrészt, ha találnak is vevőt rájuk az igencsak beszűkült piacon, a kínált ár és a valós érték között rendszerint mély szakadék húzódik. Az is problémát okoz, hogy a nemzetközi szankciók miatt az orosz leányvállalatok termelése vagy leállt, vagy nem folyamatos. Kevesen mentesülnek csak a szankciók alól – írták a hitelintézet szakértői.
A szakemberek szerint elhangoztak olyan felvetések is, hogy ha egy adott vállalat elhagyja Oroszországot, államosítják a vagyonát, beleértve a szellemi tulajdonát is. Egyes vállalatok aközött választhatnak, hogy veszteséggel szabadulnak meg az ottani kitettségüktől vagy maradnak.
A világ legnagyobb vállalatai közül néhányan úgy jelentették be az ország elhagyását, hogy eladás helyett inkább leírták az eszközeiket, otthagytak csapot-papot, és így a tényleges fizikai kivonulás helyett papíron történt meg a művelet.
– ezt már a Moral Ratings Agency nevű brit agytröszt írta a múlt heti jelentésében.
Sokan azt gondolják, hogy ha valamit leírnak, az elveszett, pedig csak alacsonyabb vagy nulla értéket tulajdonít egy eszköznek adott időpontban a tulajdonos. Ez azonban egy névleges érték a könyvelésben, amelyet a tulajdonos bármikor átértékelhet – mondta Mark Dixon fúziós és felvásárlási tanácsadó, az agytröszt alapítója a CNBC-nek.
Azt is tudomásul kell venni, hogy a kivonuló cégek évek-évtizedek óta vannak jelen az orosz piacon, érthetően nehezen hagyják ott gyümölcsöző befektetéseiket s azt, amit felépítettek. Nem szólva az általuk foglalkoztatottak sorsáért érzett felelősségről, ami sokakat maradásra bír, például az Auchan kiskereskedelmi láncot.
A Ford Motor októberben jelezte, hogy elhagyja Oroszországot, míg a német vegyipari óriás, a Henkel 2022 áprilisában jelentette be, decemberben pedig megerősítette, hogy kivonul az orosz piacról Ukrajna megtámadása miatt. Néhány nyugati cég a nyáron azt közölte, hogy a szovjet időkre emlékeztető üzleti modellt vezetnek be Moszkvában, ahol a termékeiket vámmentesen, külföldi valutáért vásárolhatják meg a márkáikhoz hűséges orosz fogyasztók.
