Tavaly november óta ismét szárnyal az ipari fémek árfolyama. A kínai újranyitás megdobta a keresletet az alapanyagok iránt, mindennek a globális építőanyag-iparra is árfelhajtó hatása van.
Az alapanyagként szolgáló fémek – például az ón, a cink, a réz – árfolyama 20 százalékkal drágult az árutőzsdéken az elmúlt három hónapban. A kínai kereslet élénkülése mellett ebben szerepe van annak is, hogy az amerikai dollár gyengült a devizapiacokon. A fémek között a sztár egyértelműen az ón volt, kurzusa csaknem 80 százalékkal száguldott felfelé, elérte a 32,2 ezer dollárt tonnánként, ami tavaly június óta nem látott szint. A réz ára 10 százalék körüli mértékben emelkedett az ázsiai vásárlások nyomán.
A ralit tovább fűtheti a kínálati oldal szűkössége, Peruban sztrájkba léptek a réz- és az ónbányászok, Chilében is akadozik a kitermelés, míg Indonézia exportkorlátozásokat vezetett be.
Az ón ára kulcsfontosságú a napelemek és a mikrocsipek szempontjából
– elemzők szerint Kína stratégiai célú készletezésbe kezdett mindkettőből. Erre utal az is, hogy 2021-ben még nettó értelemben 9 ezer tonnát exportáltak, tavaly viszont a nettó 20 ezer tonna volt.
„Az év elején még mindenki visszafogott volt, azt mondták, hogy közeleg a (globális) a rézzel kapcsolatban azt várták, hogy az első negyedévben olcsóbb lesz, majd utána korrigál kissé. Ennek pont az ellenkezője történt” – mondta a Financial Timesnak Al Munro, a Marex árupiaci brókere. Elemzők szerint furcsa a helyzet, mert a keresleti indikátorok – ilyen például a beszerzésimenedzser-index – lefelé mutatnak, ám az árak emelkednek – ez is arra utal, hogy stratégiai készletezés zajlik a piacon.
