Február 24-én egy éve annak, hogy Oroszország brutálisan megtámadta Ukrajnát. Egyszerre több irányból zúdultak összehangolt rakétacsapások az országra: Belaruszból, Oroszországból, a donbászi „népköztársaságok” és a Krím félsziget felől. Elsősorban katonai bázisokat és a legfontosabb infrastrukturális célpontokat, reptereket támadták az orosz erők.
Fotó: Bruzák Noémi
Kárpátalját akkor, s egy eset kivételével azóta sem érte támadás. A megyei válságstáb igyekezett mindenkit nyugalomra inteni, hiszen eluralkodott a pánik, a lakosság vásárlási rohamot indított, elfogytak a termékek a boltok polcairól, a benzinkutakon kilométeres sorok torlódtak fel. A megye gőzerővel készült a menekültek fogadására. Kezdetben 36 ezer szálláshely állt rendelkezésre, ám a belső Ukrajnából érkezők száma néhány héten belül elérte a több százezret. Kárpátalja megtelt.
Általános mozgósítás
A férfilakosság nagy része a külföldre távozást választotta, a határátkelőhelyeken a szokásosnál nagyobb sorok, órákig, napokig tartó várakozás kezdődött. Néhány órán belül megszületett a döntés, nem engedik ki a felnőtt korú férfiakat Ukrajnából. A hadiállapot miatt a 18 és 60 év közötti ukrán állampolgárságú férfiak nem hagyhatják el az országot. A korlátozás azóta is érvényben van, ugyanis továbbra is tart az általános mozgósítás.
Az elmúlt egy évben számos megpróbáltatás érte az ukrajnaiakat, egyúttal a kárpátaljai lakosságot is. Az emberek tűrőképessége mérhetetlen, a nehézségek ellenére sokan a szülőföldön maradás mellett döntöttek. Voltak, akik néhány hét, hónap külföldön tartózkodás után tértek vissza. De mi várja őket Kárpátalján?
Felpörgő infláció
A háborús év Ukrajnában, így Kárpátalján is elhozta az áremelkedést, azonban áruhiány nem tapasztalható. A legutóbbi jelentős drágulás az új év elején volt, a közkedvelt zöldségek és gyümölcsök ára emelkedett először. A vöröshagyma, a sárgarépa és az alma 10–35 százalékkal kerül többe. Az elemzők előrejelzései szerint az ukrán raktárakban lévő hagyma nagy valószínűséggel nem lesz elegendő a szezon végéig, ezért nőni fog az eladási ár. Ráadásul a sárgarépa is fogyóban van, ezért ennek az ára is több mint 15 százalékkal nőtt. Az elemzők az áremelkedést a kínálat meredek csökkenésével magyarázzák a helyi gazdaságokban. Sok gazdálkodónak már sikerült eladnia termékeit, a legtöbb nagygazdaság pedig csak a korábban megkötött szerződések alapján szállít. Emiatt a zöldségek ára Ukrajnában már 2,2-szer magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ráadásul
a meghatározó piaci szereplők többsége nem zárja ki a további áremeléseket.
Visszatekintve a háború első esztendejére, kiderül, hogy legnagyobb mértékben a tojás (80,7 százalék), a gyümölcs (70,5 százalék) és a zöldség (49,6 százalék) drágult. Az Állami Statisztikai Szolgálat tájékoztatása szerint a hal 44,5, a cukor 32,9 a pékáru 29,7, a száraztészta 27,5 százalékkal kerül többe. Összességében az élelmiszerárak átlagosan 33,5 százalékkal emelkedtek, szakértők szerint pedig további drágulás várható.
Javult az energiaellátás
Az október 10-én indított masszív, összehangolt rakétatámadás nemcsak Kijevben, hanem az ország számos nagyvárosában is felbecsülhetetlen károkat okozott. Az energetikai infrastruktúra ellen indított „hadjárat” miatti fennakadások következtében nem múlt el nap áramszünet nélkül, ami a vízszolgáltatást, az akadálymentes fűtést és az internetelérést, de még a vasúti közlekedést is megnehezítette. Hosszú hónapok sötétsége után február közepétől nem alkalmaznak korlátozásokat az energiaellátásban. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerint ez még nem jelent győzelmet az energetikai fronton, ugyanis újabb rakétacsapások érkezhetnek, amelyek ismételten korlátozást vonnak maguk után az áramellátásban.
A kárpátaljaiak alkalmazkodókészségét dicséri, hogy a gazdaság fenntartása érdekében
a vállalkozások többsége önerőből áramfejlesztőket, aggregátorokat szerzett be, amelyek azóta is az üzletek előtt állnak.
Az elmúlt tíz napban nem volt rájuk szükség, ám a vállalkozók kivárnak, még senki sem bontotta el a generátorok helyéül szolgáló tárolókat. Az energiahelyzet javulásával több helyen visszakapcsolták a közvilágítást. Kárpátalja megyeközpontjában az elektromos hálózat terhelésének csökkentése érdekében azonban nem egész éjszaka, csak kijevi idő szerint 23 óráig van közvilágítás a városban.
Jövedelemcsökkenés
Jelentősen csökkent a lakosság jövedelmi szintje. Akik rendelkeztek is megtakarításokkal, azokat az és a hrivnya leértékelődése érintette nehezen. A hrivnya – a jegybank és a kormány stabilizációs lépései ellenére is –közel felére értékelődött le. Az ukrán fizetőeszköz reálértéke csökkent, az importáruk viszont 30-40 százalékkal drágultak.
A Világbank adatai szerint Ukrajnában a szegénységi küszöb alatt élők száma tízszeresére nőtt a háború kezdete óta: 2 százalékról több mint 25 százalékra. A jelenlegi dinamika mellett 2023 végére a szegénységi küszöb alatt élő ukránok száma 55 százalékra emelkedhet.
A rendkívül nehéz gazdasági helyzet nagymértékben megváltoztatta a kárpátaljaiak prioritásait, és ennek megfelelően a vásárlási magatartásukat is. A háború folyamán nem valószínű pénzügyi biztonságuk jelentős javulása, mivel igen nagy a további áremelkedések és a hrivnya leértékelésének a kockázata. A 2023-as állami költségvetés mutatóinak kiszámításakor a kormány azt jósolta, hogy az infláció elérheti a 28 százalékot, a dollár hrivnyával szembeni értéke pedig 12,5 százalékkal – dolláronként 45 hrivnyáig (440 forintig) – is emelkedhet.
