Szinte hetente érkeznek hírek óriási drogfogásokról és csempészhálózatok lebukásáról világszerte. Ez egyrészt örvendetes, hiszen a hatóságok egyre nagyobb mennyiségben képesek kivonni a kábítószert a piacokról, másrészt viszont aggasztó is, hiszen a növekedés egyben azt is mutatja, hogy soha ennyi drog nem volt még forgalomban. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) adatai szerint a koronavírus-járvány óriási lökést adott a drogtermesztőknek, 2020 és 2021 alatt 35 százalékkal több kokacserjét termesztettek például Dél-Amerikában, mint a pandémia előtti években. Ráadásul a drogkartellek felszerelései is egyre jobbak, így a kokalevelekből egyre több kokaint képesek kinyerni.
A pandémia miatti bezárkózás – a szórakozóhelyek, éjszakai klubok leállítása – a kokainfogyasztásban is okozott egy kisebb visszaesést, de a kartellek ezt arra használták ki, hogy feltöltsék készleteiket, és jelentős mennyiséget halmoztak fel a kábítószerből. Sőt, a járvány alatt új módszerekhez is folyamodtak: a drogot arcmaszkokba, avokádóba vagy polipokba rejtve csempészték át az országhatárokon. Vannak olyan felszereltségű kartellek, amelyek arra is képesek, hogy a poralapú kokaint kémiai úton lebontsák, például folyadékot hozzanak létre belőle, vagy viaszt, és utána a célországban újra kokainná alakítsák át.
A csempészek találékonysága nem ismer határokat
– mondta a Guardian szerint Antoine Vella, az UNODC kutatója, aki a jelentésen is dolgozott.
A drogbandák ráadásul már nem is csak a hagyományos útvonalakon terítenek, hanem erőiket Ázsia és Afrika felé irányították, ahol szintén jelentősen növekedett a kokainfogyasztók száma, a kiaknázatlan piacokat könnyűszerrel kaparintották meg a dél-amerikaiak. Nyugat-Európába pedig már nem az eddigi kapukon, azaz Spanyolországon és Portugálián keresztül érkezik a drog, hanem Hamburgba, Antwerpenbe, Rotterdamba küldik hajókon. A Balkán is kiemelt terjesztési útvonal lett, az ENSZ jelentése szerint ráadásul Magyarország is erősen érintett, itt is jelentős mennyiségű szállítmány áramlik át az utakon.
2021-ben rekordmennyiségű, kétezer tonna kokaint foglaltak le a hatóságok világszerte, de ez sem tudta lelassítani a drog terjedését, hiszen a kereslet a járvány után az egekbe szökött.
A fő fogyasztók még mindig Európából és Észak-Amerikából kerülnek ki, ugyanakkor már egyre súlyosabb problémát okoz máshol is a kokain. Brazíliában például kiugróan növekszik a túladagolások száma.
Azt hiszem, már nem csak észak-amerikai és európai problémáról beszélhetünk, amikor a kokain szóba kerül, ez már nagyon is létező gond Dél-Amerikában is
– tette hozzá Vella, aki nem csak az előállító országokra célzott. A kokaint elsősorban Bolívia, Peru és Kolumbia hegyvidékein készítik. Kolumbiában az elmúlt években 40 százalékkal nőtt a kokacserje termőterülete, immár 204 ezer hektáron termesztik.
A növekedésben fontos szerepet játszott a kolumbiai gerillák, például a FARC lefegyverzése is, hiszen amíg ők ellenőrizték a hegyvidéket, addig a kartellek mozgásterülete erősen korlátozva volt. Ma viszont már teljesen szabadon mozoghatnak.
