Az ukrán kormány a svájci Luganóban tavaly júliusban bemutatta az állam tízéves helyreállítási tervét, azonban a gyakorlati megvalósítás még nem kezdődött el. A miniszteri kabinet bejelentette, hogy az idén megkezdi Ukrajna fellendítésének első szakaszát, amelyre a tervek szerint 17 milliárd dollárt költ.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / EPA / MTI
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök nyilatkozatából kiderül, hogy az említett összeg egyelőre nem áll rendelkezésre, azt 2023 folyamán a nemzetközi partnerektől várják.
Jelenleg 110 milliárd hrivnya (2,9 milliárd dollár) áll rendelkezésünkre, ám az idén további 680 milliárd hrivnyát (17 milliárd dollárt) várunk a sérült vagy teljesen megsemmisült ingatlanok helyreállítására
– mondta a kormányfő.
A Miniszteri Kabinet állami ügynökséget hozott létre a munkafolyamatok optimalizálására, sőt, a miniszterelnök kormánytagokkal közösen ellátogatott az oroszok által bombázott Irpinybe, ahol kijelentette, hogy ez a város lesz az egyike azoknak, ahonnan megkezdődik az újjáépítés első szakasza.
Nem várják meg a háború végét
Az orosz megszállók Kijev elleni esetleges újbóli támadására vonatkozó előrejelzések ellenére Denisz Smihal kifejtette, hogy a főváros és térsége környékén kezdik meg az újjáépítést. Ennek fényében aggályok merülhetnek fel a projekt megvalósíthatóságával kapcsolatban, hiszen a létesítmények újra az oroszok célpontjává válhatnak.
Makszim Fedosejenko, a Kijevi Közgazdasági Iskola stratégiai projektjeinek vezetője rámutatott, a pusztítás olyan mértékű, hogy évekbe telhet az újjáépítés. Ezt szem előtt tartva, a kockázatok ellenére mégis el kell kezdeni. Véleménye szerint
az ilyen projektek több millió ukrán hazatérését segítik elő.
Hozzátette: az államnak olyan szabványosított projekteket kell készíteni, amelyek a különböző régiókban is aktívan hasznosíthatók, így felgyorsulhat az újjáépítés menete.
Olekszandr Hmelevszkij gazdasági szakértő egyetért azzal, hogy már most helyre kell állítani a lakásokat és a kritikus infrastruktúrát. Megjegyezte, a javítási és építési munkálatok serkentik a gazdaság fellendülését, emellett hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez.
„Bár a háború folytatódik, a kritikus infrastrukturális létesítményeket helyre kell állítani. Nélkülük a gazdaság nem tud megfelelően működni, Ukrajna védelmi képességeinek erősítéséhez is szükség van ezekre. Szükség van a lerombolt lakások helyreállítására, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteknek a háború ellenére valahol élniük kell” – mondta.
Nem biztos, hogy lesz rá pénz
Egyelőre nincs százszázalékos garancia arra, hogy 2023 folyamán Ukrajna megkapja az ígért 17 milliárd dollárt. Hasonló helyzet alakult ki tavaly is, amikor a kormány által vártnál valamivel alacsonyabb volt az országba juttatott nemzetközi segélyek összege.
Olekszandr Hmelevszkij szerint nem kell heves dollár- vagy euróesőre számítani.
„A kormányfő szerint az Egyesült Államok úgy döntött, hogy 1,4 milliárd dollárt különít el Ukrajna újjáépítésére. Azt azonban nem tudni, hogy ezek a források mikor érkeznek meg. Emellett a United–24 platformon regisztrált nemzetközi adományozók is ígéretet tettek további támogatások átutalására.
Reálisan gondolkodva nem valószínű, hogy az idén 60 milliárd hrivnyánál (1,6 milliárd dollár) többet költenek Ukrajna helyreállítására
– fogalmazott a gazdasági szakértő.
Sok múlik a hatóságok szakszerű és összehangolt fellépésén, nevezetesen azon, hogy az újjáépítés első szakaszának milyen eredményes lesz a megvalósítása. Itt fontos szerepet kap az újonnan létrehozott Nemzeti Iroda, amely Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettesnek és csapatának fog beszámolni.
Fontos azonban szem előtt kell tartani Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kijelentéseit is, miszerint Ukrajnának két éven belül az tagjává kell válnia. Ezért a megújult gazdaság építésének első lépéseit ennek a stratégiai pályának a figyelembevételével, vagyis a lehető legátláthatóbban és a korrupció lehetőségének felmerülése nélkül szükséges megvalósítani.
