Rekvirált gépekkel, úgy-ahogy működik az orosz légi közlekedés

Mintha mi sem történt volna, úgy repkednek belföldön az orosz légitársaságok járatai, de ez a felszín, a mélyben súlyos problémát húzódnak meg. Igaz, az üzemeltetőknek most a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal sem kell vacakolniuk, ahogy a lízingelt gépek után sem kell a bérleti díjakat kifizetniük, mivel sajátos értelmezésük szerint a nyugati szankciók ez alól felmentést adnak a számukra. Sőt, a Kreml egyenesen megtiltotta a légitársaságoknak, hogy a náluk lévő lízingelt repülőket visszaszolgáltassák a lízingcégnek, így azok már orosz földön regisztrált gépként folytathatták légügyi pályafutásukat. 

Leszámítva azt, hogy a fenntartásukhoz, karbantartásukhoz szükséges alkatrészek hivatalos beszerzési forrásai a szankciók miatt elapadtak, s a biztonságos repüléshez elengedhetetlen rendszeres szoftverfrissítésekhez sem juthatnak hozzá.

amelyek még számos nemzetközi kártérítési pernek lesznek alanyai. A Cirium piacelemző cég adatai szerint az egy évvel ezelőtt még 544 Airbus és Boeing állt az orosz utasok rendelkezésére, számuk mára 467-re csökkent. 

Az orosz légitársaságok a nemzetközi járataikat sem hanyagolják el, igaz, mozgásterük Észak-Amerika és Európa nyugati felének kiesése miatt lényegesen beszűkült, de például Törökország, az Emírségek, Thaiföld ma is nagy szeretettel várja őket, Kínáról már nem is beszélve. A volt szovjet köztársaságokkal is megmaradt a baráti kapcsolat, Tadzsikisztánba, Örményországba és Kirgizisztánba rendszeresen járnak az orosz gépek. 

15 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A szankciókat alkalmazó országok ennél jóval súlyosan zavarokra és sokkal kisebb forgalomra számítottak.

Az utasszállítók független repülésbiztonsági hatóságok általi rendszeres és kötelező átvizsgálása hiányában ezeknek a gépeknek az értéke rohamosan csökken, hiszen semmi sem garantálja, hogy hány órát repültek, milyen körülmények között. A cserealkatrészeket szigorúan dokumentálni kell, azt is, honnan érkeztek, ki és mikor cserélte ki őket. Visszanyomozható előélet híján ezek a gépek eladhatatlanná válnak a piacon.

Persze most ez nem aggasztja túlzottan az oroszokat. Az alkatrészek cseréje viszont annál inkább, s ezt csak a már meglévő gépek alkatrészdonorként való használatával tudják orvosolni. A Boeing nemhogy alkatrészt, de technikai segítséget sem nyújt az oroszoknak, megfelelve a szankcióknak. Guillaume Faury, az Airbus vezérigazgatója a Bloombergnek megerősítette, hogy semmilyen kapcsolatuk nincs jelenleg a gépeiket használó orosz légitársaságokkal, de azt tudják, hogy az Airbusaikat a korábbiaknál sokkal intenzívebben használják az oroszok. 

Így előbb-utóbb a csereérett egységeket valahogy pótolniuk kell, ha üzemben akarják tartani a repülőket. Faury informálisan már értesült arról, hogy sokasodnak az utasszállítókkal kapcsolatos műszaki nehézségek. Az orosz felfogás szerint „barátinak” számító országokból még csak-csak beszerezhető néhány kóbor vagy megbuherált alkatrész, de erre hosszú távon nem lehet alapozni. 

az RBC nevű orosz lapnak nyilatkozva. Meg léteznek olyan cégek, mint a dubaji illetőségű Global Jet Technic, amely az arab üdülőparadicsomba tartó orosz gépek átvizsgálását vállalta. Más kérdés, hogy a listázás őket is megtalálja, a koprodukcióért cserébe számíthatnak az amerikaiak kemény retorziójára.

Az oroszországi Airbus és Boeing flotta gyakorlatilag leírható, addig repülnek, míg van még hozzájuk alkatrész, illetve amíg az orosz repülőgépgyártás össze nem szedi magát és ki nem tudja váltani a nyugati importból beszerzett részegységeket hazaiakkal. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra. A Szuhoj-100-as, a legkelendőbb orosz gyártású gép is teli van nehezen pótolható nyugati részegységekkel, elég a futóműre vagy a hajtóműre gondolni.

Szakértők szerint az orosz flotta mégsem fog a több évtizede szankciókkal sújtott, ám a feketepiacról a működéshez feltétlen szükséges elemeket folyamatosan beszerezni képes iráni flotta sorsára jutni. A matuzsálemi kort megért, összedrótozott iráni repülők ma is szolgálatban vannak, s ez vár az orosz flottára is. 

szemben az egy évvel ezelőtti háromszázzal. Mindig akad olyan légitársaság, amely kisegíti az oroszokat a bajban, a Bloomberg a Emiratest állítja az első helyre. A nyugati szankciók a szakértők szerint megnehezítik, de teljesen ellehetetleníteni nem tudják az orosz polgári légi közlekedést. Ahol pénz van, ott mindig felbukkan egy „barát”.