Franciaországban nyolcadik alkalommal tiltakoznak utcai felvonulásokkal és sztrájkokkal szerdán a kormány nyugdíjreformja ellen – közölte az MTI.
Fotó: Edward Berthelot / Getty Images
Több mint egy hete kezdődött a stratégiai szektorok gördülő sztrájkja, amely elsősorban az olajfinomítókban és a hulladékszállításban érezteti a hatását. A belügyminisztérium a szerdai utcai megmozdulásokon 650 ezer és 850 ezer közötti tüntetőre számít mintegy kétszáz városban.
A vasúti közlekedésben és a tömegközlekedésben már egyre kevesebben tették le a munkát. A párizsi metrók és buszok többsége normál menetrendben közlekedik, a vonatok harmada indult el szerdán.
A párizsi utcákon mintegy hétezer tonna szemét halmozódott fel, de több nyugat-franciaországi nagyvárosban, Rennes-ben, Le Havre-ban és Nantes-ban is szeméthegyek borítják az utcákat a hulladékszállítók kilencedik napja tartó sztrájkja miatt.
Az egészségügyi veszélyekre hivatkozva Gérald Darmanin belügyminiszter kezdeményezte a párizsi önkormányzat felszólítását arra, hogy kötelezze a köztisztasági vállalat dolgozóinak egy részét a munkafelvételre. Erre a munkaügyi törvény vészhelyzetben lehetőséget biztosít. A BFM hírtelevízió szerint a tárcavezető személyesen felhívta kedd este
Anne Hidalgo párizsi polgármestert, aki azzal vágott vissza, hogy nem az ő, hanem az állam feladata a hulladékszállítók „lefoglalása”. Jelezte a belügyminiszternek, hogy ő semmiképpen nem kötelezi munkafelvételre az alkalmazottakat, továbbá azt tanácsolta a kormánynak, hogy folytasson inkább párbeszédet a sztrájkolókkal az erő alkalmazása helyett.
Eközben a hulladékszállítók bejelentették, hogy március 20-ig meghosszabbítják a sztrájkjukat.
A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, a hatóságok és a szervezők szerint is rekordot döntött a részvétel a hatodik tiltakozónapon. A rendőrség tájékoztatása szerint akkor 1,28 millióan, a CGT szakszervezet szerint 3,5 millióan tüntettek több mint kétszáz városban. A hetedik napon, szombaton azonban már csökkenő volt a részvétel, a belügyminisztérium adatai szerint akkor 368 ezren tiltakoztak.
A kormány tervei szerint a parlament két házának vegyes bizottssága, ahol az államfő pártja és a reformot támogató jobboldali ellenzék többségben van, szerda estig véglegesíti a reform szövegét, amelyről csütörtökön szavazhat először a szenátus, délután pedig az alsóház, a nemzetgyűlés. Az utóbbi szervezetben bizonytalan a szavazás kimenetele, miután a kormánypárt kisebbségben van.
Emmanuel Macron pénteken nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kormány életbe lépteti az alkotmány 49.3-as cikkét, amely szerint mégsem bocsátja parlamenti végszavazásra a reformot. A jogszabály szerint egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és ezt követően 24 órán belül egy bizalmatlansági indítvány nem mozdítja el a kormányt. A kormány ezt a megoldást használta ősszel a költségvetés elfogadásához is – emlékeztetett az MTI.
