A szlovén parlament védelmi bizottsága jóváhagyta a fegyveres erők (SAF) hosszú távú fejlesztésére vonatkozó határozatot, amely korábbra tervezi a védelmi kiadások növelését – közölte a szlovén közszolgálati televízió szerdán.
Az egy évvel ezelőtt elfogadott határozathoz képest, amely szerint a védelmi kiadásoknak 2035-ig kell elérniük a GDP 2 százalékát, a mostani ezt legkésőbb 2030-ra tervezi, azzal, hogy a kiadásokat legalább ezen a szinten kell tartani 2040-ig.
Az új állásfoglalás oka, hogy megváltoztak a biztonsági viszonyok, itt az ukrajnai háború, és Svédország és Finnország is csatlakozni kíván a NATO-hoz
– mondta Damir Crncec, a védelmi minisztérium államtitkára a bizottság ülésén.
A kulcsfontosságú újítások között Crncec két gyalogos zászlóalj felállítását, közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerek vásárlását, a meglévő helikopterek cseréjét, négy további repülőgép beszerzését, valamint a kutatás-fejlesztési beruházásokat említette.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a védelmi minisztérium felszólította a szlovén vállalatokat, vizsgálják meg lőszergyártó kapacitásaik bővítési lehetőségeit.
Szlovénia 2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékát, 2024-ben 1,4 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb ráfordításoknak a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és a megszorítások miatt Ljubljana 40 százalékkal csökkentette a védelemre szánt büdzsét.
A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében arra vállaltak kötelezettséget, hogy a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják, ennek 20 százalékát pedig haderőfejlesztésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.