Az ENSZ és alapokmánya fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok globális törekvéseire – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén.

New York, 2023. április 24. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke (j) és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a testület ülésén a világszervezet New York-i székházában 2023. április 24-én.
António Guterres és Szergej Lavrov az ENSZ BT ülésén.
Fotó: Justin Lane / MTI / EPA

Mint ahogy azt James Baker egykori amerikai külügyminiszter jelentette az idősebb George Bush elnöknek: „A legfőbb fenyegetést a NATO-ra az EBESZ jelenti”. Magamtól hozzátenném, hogy napjainkban az ENSZ és alapokmánya követelményei szintén fenyegetést jelentenek Washington globális ambícióira

– mondta az ülésen Lavrov, aki hétfőn repült New Yorkba.

Az orosz diplomácia vezetője arról is beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap végleg az Amerikai Egyesült Államok – egyebek között katonai – célkitűzései elérésének eszközévé vált.

Lavrov szerint a fejlődés új központjait a világban illegális, egyoldalú intézkedésekkel próbálják kordában tartani azzal, hogy elvágják őket a hozzáféréstől a korszerű technológiákhoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz, elkobozzák tulajdonukat, kiszorítják őket az ellátási láncolatokból, megsemmisítik a riválisok kritikus infrastruktúráját, manipulálják az egyetemesen elfogadott normákat és eljárásokat.

A tárcavezető úgy gondolja, hogy ennek eredménye a nemzetközi széttöredezettsége, a piaci mechanizmusok szétesése, a Kereskedelmi Világszervezet megbénulása és a Nemzetközi Valutaalap végleges, mostanra kendőzetlen átváltoztatása az Egyesült Államok és szövetségesei céljai – ideértve katonai céljaik – teljesítésének eszközévé.

Az orosz külügyminiszter kihangsúlyozta, hogy az ENSZ-központú világrend mély válságba került.

Lavrov kiemelte azt is, hogy az ukrajnai helyzetet nem lehet a globális környezettől függetlenül szemlélni, ezt napjainkban már mindenkinek világos, bár nyíltan nem beszélnek róla.

Egyáltalán nem Ukrajnáról van szó, hanem arról, hogy a jövőben miként fognak alakulni a nemzetközi kapcsolatok: az érdekek egyensúlyán alapuló tartós konszenzus kialakítása vagy a (nyugati) hegemónia agresszív és robbanásveszélyes törtetése útján

– fogalmazott Lavrov.

Az orosz külügy első embere felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszország világosan kinyilvánította a Kreml által továbbra is csak különleges katonai műveletnek nevezett akció keretében kitűzött célokat. Ezek főleg a kelet-ukrajnai régiók lakosságának védelme, valamint az évek során felgyülemlett NATO-s nemzetbiztonsági fenyegetések eltávolítása Oroszország közvetlen határairól.

Az ülésen felszólalt António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki kijelentette, hogy Oroszország ukrajnai agressziója óriási szenvedést és pusztítást hozott Ukrajnára, súlyosbítva a koronavírus-járvány által okozott gazdasági megrázkódtatást.

Történelmi csúcsra hágott a feszültség a világhatalmak között. Ahogy egy malőrből vagy tévedésből fakadó konfliktus kockázata is

– figyelmeztetett Guterres az ENSZ BT-ben áprilisban soros elnökséget ellátó Oroszország elnöksége alatt tartott, multilateralizmus kérdésének szentelt ülésen.

Az ENSZ-főtitkár egyben a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás meghosszabbítását szorgalmazta.

Medvegyev durván sértegette a G7 tagjait

Medvegyev azt hangoztatta, ha az idióta G7-ek exportkorlátozást vezetnek be, akkor Moszkva felmondja a gabonaszerződést.