A fejlesztési és bővítési tervek közepette több okból is aggodalommal tekintenek a jövőbe a romániai Dacia-gyár illetékesei. Mihai Bordeanu, az 1999 óta francia tulajdonban lévő üzem menedzsere közölte, hogy egyenesen a gyár létét veszélyezteti, ha az Európai Bizottság 2025-ben bevezeti az Euro-7-es kibocsátási szabványt. A Dacia-illetékes a bukaresti sajtónak úgy nyilatkozott, ha a terveknek megfelelően két év múlva valóban kötelezővé teszik a szigorúbb szabályozást, a Bukaresttől 130 kilométerre nyugatra fekvő Mioveni városában működő üzem nem lesz kész az új termékeivel.
Bordeanu szerint Brüsszelnek „romantikus” elképzelései vannak az Euro-7-tel kapcsolatban várható többletköltségek terén,
amelyeket 200–300 euróra taksál a mostani (Euro 6-os) autókhoz képest. A Dacia viszont az Európai Autógyártók Szövetségéhez (ACEA), a Volkswagenhez és a Fordhoz hasonlóan 2000 euró körüli összegre jósolja ezeket a pluszköltségeket.
„Legyen ez intő jel, amelyet az Európai Bizottságnak címzünk. Amikor szakemberek, mérnökök egyet mondanak neked, te pedig tízszer kevesebb összeggel számolsz, nem túl hihető a hozzáállás. Valahol fel kell ébredni” – szögezte le a bukaresti Economica.net portál szerint a Dacia délkelet-európai igazgatója. Bordeanu szerint ennél is súlyosabb gondokat okoz a szűkös határidő, amely megvalósíthatatlanná teszi az elvárt fejlesztéseket, emiatt pedig egyes gyártók üzemeik ideiglenes bezárása mellett dönthetnek.
A kolozsvári Krónika portál ugyanakkor emlékeztet Xavier Martinetnek, a Dacia marketingigazgatójának januárban tett nyilatkozatára, miszerint miközben jelenleg
egy új kompakt SUV ára 25-30 ezer eurónál kezdődik, az Euro 7-es szabvány 30-40 ezer euróra tornázná fel az indulóárat.
A Duster 3 esetében is 5 ezer eurós többletköltséggel kellene számolni, ha Euro 7-es motorral kellene legördülnie a gyártósorról.
Schengeni problémák
De nem csupán a brüsszeli tervek húzhatják keresztbe a Dacia számításait, a román autógyártó versenyképességét alaposan befolyásolja Románia schengeni csatlakozásának odázása, valamint a közlekedési infrastruktúra fejletlensége is. Az üzem illetékesei amiatt is elégedetlenek, hogy a romániai vasút korszerűtlensége okán 40 órát vonatoznak a gépkocsikkal megrakott szerelvények a mioveni gyártól a román–magyar határig, ahol – mivel Románia az osztrák vétó miatt még nem csatlakozott a határellenőrzés-mentes schengeni övezethez – további tíz órát vesztegelnek.
Az elektronikus alkatrészek hiánya is sújtja az autóipart, aminek következtében idén áprilisban 15 százalékkal kevesebb személygépkocsi futott le a gyártósorról Romániában, mint a tavalyi év negyedik hónapjában; a Daciánál 18 százalékkal esett vissza a gyártás, 22 ezer gépkocsira. Az idei év első három hónapjában még 27,7 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett új járművek száma Romániában a tavalyi év azonos időszakához képest, ezen belül a környezetbarát járművek terén 34,8 százalékos volt a növekedés. Mindemellett a banki kamatok emelkedése is hátrányosan érinti az autóeladást, Mihai Bordeanu szerint ez sem kedvez az ágazat fejlődésének, értékesített autóik 40-45 százalékát ugyanis banki útján vásárolják meg.
Márpedig a romániai üzemnél merész terveket dédelgetnek,
2032-re el szeretnék érni az évi egymilliós gyártási kapacitást.
A mioveni üzemnél prioritásként tekintenek egy új beruházás elérésére a Renault részéről a 800 ezres gyártási kapacitás növelése érdekében. A Dacia tavaly 573 800 gépkocsit értékesített, 6,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
