Míg öt-tíz éve úgy tűnt, hogy egyre szélesebb kör utazhat repülővel, addig manapság ez már koránt sincs így. A Covid–19 éles határvonalat húzott az olcsó és a drága repülőjegyek közt.
Fotó: Getty Images
Az ázsiai–csendes-óceáni régióban 33, Észak-Amerikában 17, Európában pedig 12 százalékkal nőttek a repülőjegyárak 2019 óta.
Mi történik a légiiparban?
Egyrészt a repülés iránti kereslet igencsak megnövekedett az elmúlt évben. A koronavírus-járvány miatti bezártság sokakat ráébresztett a szabadság értékére, amelynek az egyik szimbóluma a repülés. Mások kénytelenek voltak elhalasztani rokonlátogatásukat és egyéb útjaikat, amelyeket most már pótolhatnak. Ráadásul a világszerte növekvő és megélhetési költségek ellenére sokaknak még kitartanak a pandémia idején felhalmozott megtakarításaik. Kínában például május első öt napján több mint a duplájára emelkedett az utazók száma 2019 ugyanezen időszakához képest, összesen 274 millióan választották a turistáskodást. Ezen a pár napon a külföldre utazó kínaiak harmadával költöttek többet a repülőjegyekre mint négy éve – írta a South China Morning Post a Trip.com adataira hivatkozva. Ennek ellenére
a kínai repülőjegy-foglalások száma majdnem a kilenceresére, a szállodai foglalásoké pedig a négy és félszeresére ugrott 2022 azonos időszakához képest.
Ezzel párhuzamosan az erős keresletet nehezen szolgálja ki a kínálati oldal, aminek számos oka van. A legfontosabb talán az, hogy a légitársaságoknál és a repülőtereken is munkaerőhiány van. Emellett a vállalatok is költségemelkedéssel szembesülnek, amit csak tovább növel az orosz és az ukrán légtér kikerülése. Összességében a légiipar igencsak megnövekedett ráfordítással indíthat járatokat.
Első osztályú döntést hoznak a vezető légitársaságokA vezető légitársaságok köszönik szépen, nem panaszkodnak: a gazdag turisták támasztotta kereslet egyre erősebb. Az amerikai és az európai légitársaságok lázasan fejlesztenek, hogy ki tudják szolgálni a nagyobb komfortra vágyók igényeit. |
Miért pont Ázsiában nőtt a repülés ára a legnagyobb mértékben?
Az ázsiai államok sokkal később oldották fel a koronavírus-járvány miatti lezárásokat, mint Európa és Amerika. Voltaképpen a Távol-Keleten kétszer olyan hosszú ideig és sokkal szigorúbban vették a korlátozó intézkedéseket, mint Nyugaton. Emiatt az ázsiai légitársaságok nagyobb veszteségekkel számolnak, amit magasabb díjszabással próbálnak kompenzálni.
A kijárási tilalmak idejét sok cég azzal élte túl, hogy elbocsátotta vagy nyugdíjazta a munkaerő-állományának egy részét. Így történt ez a légi közlekedésben is.
Az utazók pedig sokkal gyorsabban visszatértek, mint ahogy az új személyzetet a vállalatok kiképezhetik.
A meredekebb áremelésben szerepet játszik az is, hogy a járvány idején a nagy légitársaságok kivonták a flottájukból a régi repülőgépeket, amelyek pótlására a meghatározó két gyártónak – a Boeingnak és az Airbusnak – nincs elég kapacitása az ellátási láncok akadozása miatt. Mivel a távol-keleti országok egy éve sem oldották fel a korlátozásokat, az utasok még csak most térnek vissza, és a kisebb légitársaságok egyelőre kevesebb útvonalon indítanak járatokat. Az áremelkedésben benne van az is, hogy kevesebb a vállalati szereplő: míg egyesek kivonultak a térségből, 61-en csődöt jelentettek a régióban.
A Hongkongból induló járatokra 15–40 százalékkal magasabb áron vásárolható jegy, mint négy éve. A portál körképe alapján az emelkedés idén és jövőre is folytatódik.
Komoly bajok vannak az AirbusnálA páneurópai repülőgépgyártó belső problémákkal küzd, a vezérigazgató azonban az ellátási láncokat okolja. Néhány napja feldúltan közölte a vállalat vezetőivel, hogy január után nem ismétlődhet meg a szállítások csökkentése. |
