Nincs megállás az Oroszország elleni szankciós csomagok kidolgozásában, egymást követik a nyugati büntetőintézkedések. Olyannyira, hogy Ukrajna lerohanása óta több mint 13 ezer korlátozó intézkedést hoztak Moszkvával szemben, a többi között értve egyes magánszemélyek, cégek és nyersanyagok kereskedelmének tilalmát. Ez több, mint amennyi szankcióval Iránt, Kubát és Észak-Koreát együttvéve sújtották az elmúlt évtizedekben.
A The Moscow Times független angol és orosz nyelvű online újságban megjelent cikk rámutat: mindezek ellenére az orosz gazdaság mindössze 2,1 százalékkal esett vissza 2022-ben. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az idén a teljesítmény már emelkedik, szemben például az Egyesült Királyság gazdaságával.
Ennek fényében a moszkvai vezetés azt állíthatja, hogy a szankciók hatástalanok. Az ország gazdaságpolitikáját azonban biztosan átalakítják az elmúlt időszak folyamatai.
A cikk emlékeztet, hogy Oroszország a háború előtt technológiai fejlesztésre, az diverzifikálására és a tőke viszonylag szabad mozgására épített. Ez most megváltozik. Ukrajna tavaly februári megtámadása óta az Egyesült Államok és az szankciók tömegét vetette ki, a többi között befagyasztva Oroszország deviza- és aranytartalékait, és korlátozva a központi bank dollár- és euróhasználati lehetőségét. Moszkva ellenintézkedéseket hozott, ezekkel sikerült tompítania a pénzügyi csapást. Megemelték az irányadó kamatot, és lépéseket tettek a tőkekiáramlás megakadályozására. Az orosz gazdaság talpon maradt.
Fotó: Getty Images
Moszkva több országot ellenségnek minősített, majd ezzel egy időben megerősítette kapcsolatait a többi között Iránnal, Törökországgal és az Egyesült Arab Emírségekkel. Sőt, jelentősen megerősödött a gazdasági együttműködés Kínával. A két ország közötti közel egyharmadával nőtt, és 2022-ben elérte a 190 milliárd dolláros rekordot.
Az energiafronton is nagyon jelentős a kapcsolat, Oroszország Kína második legnagyobb olajszállítója és a negyedik legnagyobb LNG-szállítója lett. Igaz, az ilyen mértékű üzletkötés terén az orosz tárgyalási pozíció gyengül, az erős pozícióba kerülő vásárló ugyanis képes az árak befolyásolására.
Ugyanakkor mára az is kiderült, hogy az orosz olaj kerülő úron Európába is eljut. Az unió új, legnagyobb üzemanyag-beszállítója India volt az elmúlt hónapban. Indiáé pedig Oroszország. Az embargó következményeként tehát a huszonhét tagú közösség továbbra is Oroszországtól vásárol, csak közvetítőkön keresztül. Azaz: hosszabb útvonalon és drágábban.
Mindeközben Oroszország már nemcsak fogyasztási cikkeket importál Kínából, hanem egyre több high-tech terméket is. A nyugati szankciók korlátozzák ezek kereskedelmét, így a félvezetők és a mikrocsipek nagy részét kínai vállalatoktól szerzik be az oroszok. Mindezekkel együtt az ország gazdasági fejlődése minden bizonnyal hosszú időre befagy. Ebben szerepet játszik az is, hogy az állami kiadások jelentős részét elviszi a hadiipar. Még ha a háború aktív szakasza véget ér is, a katonai kiadások nem csökkennek majd. Pótolni kell a fegyverarzenált, fel kell készülni egy újabb lehetséges háborúra.
Lényegében Oroszország visszatér arra a múlt században folytatott gazdaságpolitikára, amely a nyersanyagok kereskedelme és a felduzzasztott hadiipar köré épült.
Borítókép: Katonai egység menetel a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2023. május 9-én, a II. világháborúban Németország felett aratott győzelem és a háború befejezésének 78. évfordulóján. (Fotó: MTI/EPA)
