Hivatalos adatok szerint a kínai házasságkötések száma rohamosan csökken a 2013-as, bő 13 milliós csúcs óta. Tavaly 6,83 millió pár kötötte össze az életét, ami 10,5 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben, és a legalacsonyabb szám 1986, azaz a kormányzati adatok gyűjtésének kezdete óta.
Fotó: Shutterstock
Miért csökkent az esküvők száma Kínában?
Több okból is csökkenhetett az esküvők száma. Elsősorban azért, mert eleve kevesebb a fiatal az évtizedekig tartó egykepolitika miatt. Az ENSZ adatai szerint a 20–34 évesek száma 2021-ben először csökkent 300 millió alá az 1980-as évek közepe óta, ráadásul a férfiak száma a korcsoportban tízmillióval meghaladja a nőkét. Másrészt Kínában is megjelent az a nyugati szokás, hogy a párok kisebb arányban fogadnak egymásnak örök hűséget, ha pedig mégis, azt az életük későbbi szakaszában teszik. A népszámlálási adatok szerint az első házasságkötések átlagéletkora 2020-ban 28,67 év volt, szemben az egy évtizeddel korábbi 24,89 évvel. Harmadrészt a Covid miatti lezárások és a járvány egyéb hatásai is kedvezőtlenül befolyásolhatták az egybekelési hajlandóságot az elmúlt években.
Míg 2021-ben 10,62 millió csecsemő született, tavaly már csak 9,56 millió, ami 1950 óta a legalacsonyabb érték. Ekkor ezer lakosra 6,77 születés jutott.
Mivel zuhant az új házasságkötések száma, és ez várhatóan így is marad, a születések száma is rohamosan fogyatkozik a következő években. Kínában még mindig házasságban vállalják a gyermekek többségét. A szülés a társadalmi normák és a kormányzati előírások miatt a nem házasoknak kihívást jelent.
A szakértők csökkenő munkaerő-állományra és elöregedő népességre figyelmeztetnek, ami súlyos gazdasági következményekkel járhat. Annak ellenére, hogy egyre kevesebb a foglalkoztatható ember, a fiatalok közt kimagasló a
Mit tesz az állam az esküvők és a szülések ösztönzésére?
A kedvezőtlen tendenciák megfordítására a kormány próbál enyhíteni a fiatalok pénzügyi terhein és felszámolni a magas munkanélküliséget.
A vidéki Kínában még mindig elterjedt, hogy a menyasszonyért a vőlegény családja fizet. A mennyasszonyi ár pedig akadályozhatja a házasságkötést. A Kínai Kommunista Párt ezért ösztönzi ennek csökkentését, ifjúsági szervezete pedig tömeges vakrandikat szervez. A hatóságok a válásokba is beavatkoznak, adminisztratív módon nehezítik azokat.
A kormányzati törekvések ellenére megjelentek azok a felnőttek, akik nem akarnak olyan elnyomó államban gyermeket vállalni, amely embertelen módon betartatta a koronavírus-járvány miatti lezárásokat. A nők közül pedig egyre többen azt látják a házasság intézményében, hogy konzerválja az egyenlőtlenségeket – mutatott rá a CNN.
A népesség tavaly hatvan év óta először csökkent, az idén áprilisban pedig India lakosságszáma lekörözte a kínait. A nemzet elöregedése és fogyása várhatóan folytatódik – magyarázta a Bloomberg.
Japánban is fogy a népességfogyás, amit a kormány próbál megállítani – eddig sikertelenül. A társadalmi és gazdasági következmények ott már megjelentek.
