A napokban újabb lesújtó adat érkezett a felkelő nap országából. Japánban a születési ráta 2022-ben immár a hetedik egymást követő évben csökkent, és rekordalacsony szintre süllyedt – írta a Japán Egészségügyi Minisztérium közleménye alapján az AP.
A friss statisztika szerint a születési ráta mindössze 1,26 volt tavaly a szigetországban, ami a 2021-es 1,30-ot is alulmúlja. Ez a mutató az egy nő által élete során megszülendő gyermekek átlagos száma. A szakemberek szerint a népesség fenntartásához ennek a számnak 2,06-2,07-es értéket kellene elérnie, ehhez viszonyítva a helyzet rendkívül aggasztó. Ráadásul a kormányt túl lassúnak tartják ahhoz, hogy a népesség csökkenése és elöregedése miatti kihívásokra időben reagáljon, és meghozza a szükséges intézkedéseket.
Japán lakossága még több mint 125 millió fő, azonban 16 éve csökken, és az előrejelzések szerint 2070-re 87 millióra zuhan.
Ráadásul a népesség nemcsak egyre csökken, hanem gyors ütemben öregszik is, ami a gazdaságra és a nemzetbiztonságra egyaránt kedvezőtlen hatással van. Japán ugyanis szeretné megerősíteni a hadseregét, hogy szembeszálljon Kína egyre magabiztosabb területi törekvéseivel.
2022-ben az újszülöttek száma 5 százalékkal csökkent, a halálozások száma pedig 9 százalékkal nőtt, így a népesség 798 214 fővel csökkent.
A 2021 óta kormányon lévő miniszterelnök, Kisida Fumio egyik legfontosabb politikai céljaként jelölte meg a születések számának csökkenése elleni küzdelmet. Ennek érdekében hatásos intézkedések bevezetését ígérte.
Ez az utolsó esélyünk arra, hogy megfordítsuk a születések számának csökkenését, mielőtt a fiatal népesség drasztikusan lecsökken 2030-ban
– jelentette ki Kisida, és szakértői testületet bízott meg az erre vonatkozó intézkedéscsomag összeállításával.
A kormány azt tervezi, hogy a következő három évben mintegy 3500 milliárd jent (25,2 milliárd dollár, 868 milliárd forint) biztosít egy olyan új és átfogó gyermekgondozási csomagra, amely magában foglalja a gyermekek születésével és nevelésével kapcsolatos támogatásokat, valamint a felsőoktatás minden korábbinál nagyvonalúbb támogatását.
Kisida elmondta, hogy kormánya az év végéig konkrét intézkedéseket fog kidolgozni, hogy az intézkedéscsomag finanszírozását biztosítani tudja.
A helyi szakértők azonban úgy látják, hogy a most a javasolt intézkedések többnyire a már meglévők programok finanszírozását egészítenék ki, és nem foglalkoznak az alapvető problémákkal.
A népesség csökkenése mögött ugyanis számos társadalmi tényező áll.
Sok fiatal japán eleve tart a házasságkötéstől és a családalapítástól is, mivel a munkahelyi kilátások elriasztják őket ettől. A szülők – különösen a nők – munkájával szinte összeegyeztethetetlen a Japánban elterjedt vállalati kultúra, és a kisgyermekekkel szembeni állami tolerancia hiánya is elbizonytalanítja a fiatalokat. Sok pár az egyre emelkedő költségek miatt sem mer belevágni a gyermekvállalásba.
Habár Japáné a világ harmadik legnagyobb gazdasága, azonban a megélhetési költségek rendkívül magasak, a béremelések pedig lassúk. A japánok csaknem 40 százaléka részmunkaidőben vagy megbízási szerződéses munkavállalóként dolgozik.
A kritikusok szerint a kormánynak súlyos elmaradásai vannak a gyermekek, a nők és a kisebbségek számára befogadóbb társadalmi környezet kialakításában. A hagyományos családi értékeket és nemi szerepeket támogató konzervatív kormányzás alatt a gyermektelen nőket általában kevésbé tisztelik, ráadásul a házasság a gyermekvállalás előfeltétele.
A kormánynak már több, gyermekek vállalására irányuló erőfeszítése is rendkívül csekély hatást ért el annak ellenére is, hogy a terhesség, a szülés és a gyermekgondozás támogatásával próbálják motiválni az embereket.
Japán már nem a jövő, egyre jobban lemarad a digitalizációbanA nyolcvanas évek futurizmusa ma már a múltat jelenti, és erre Japán is kénytelen ráébredni. |
