Hatalmas a munkanélküliség a kínai fiatalok körében, mert nincs a diplomájuknak megfelelő munka az országban
Kínában a munkaképes fiatalok körében egyre duzzad a munkanélküliség, és egyelőre nincs jele annak, hogy a pekingi kormány képes lenne megoldani a helyzetet. Az országban a koronavírus-járvány okozta visszaesést leszámítva bővül a gazdasági teljesítmény, és rengeteg fiatal felsőoktatási végzettséggel állna munkába. A probléma csak az, hogy olyan végzettségeket szerzenek az egyetemeken, amilyen munkakörök nem léteznek Kínában.
A 16 és 24 év közötti kínai fiataloknál a munkanélküliségi ráta 20 százalék fölé emelkedett áprilisban.
Még néhány hónappal ezelőtt is jobb számokat lehetett látni, a pandémia előtt, 2019 nagy részében pedig ez az arány 13 százalék volt – írta meg a The Wall Street Journal. Ez az adat azért is meglepő, mivel a városi munkanélküliség áprilisban 5,2 százalék volt, ami éves összevetésben majdnem 1 százalékos csökkenés. Kínai közgazdászok attól tartanak, hogy
a következő két hónapban a fiatalok munkanélküliségi rátája még tovább nőhet, mivel hamarosan 11,6 millió hallgató fejezi be az egyetemi tanulmányait.
A közgazdászok szerint ez a fiatal, magasan képzett munkavállalói kör azért nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mivel Kínában nem hoznak létre elég pozíciót a felsőoktatásban végzett, magasabb bérigényű munkavállalók számára.
Szemfényvesztés Kína extrém gazdasági növekedéseA Wall Street felvette a rózsaszín szemüveget, de a valóság csúnya meglepetéseket tartogat. |
Bár alacsonyabb jövedelemért el tudnának menni dolgozni, sok fiatal úgy áll hozzá, hogy inkább kivár egy jobb lehetőséget, mint hogy a végzettségének nem megfelelő munkát vállaljon. A Credit Suisse kínai vezető közgazdásza, David Wang szerint ez nem egy átmeneti, hanem strukturális probléma.
Ezek a fiatalok magasabban képzettek, mint amilyen munkákat az országban találni lehet. Ez a két dolog nem összeegyeztethető
– mondta Wang.
A kínai tisztségviselők azzal igyekeznek megoldani a társadalmi problémát, hogy arra ösztönzik a fiatalokat, hogy vállaljanak fizikai munkát, és költözzenek vidékre. Ez a kommunikáció azonban láthatóan nem válik be. A fiatalok munkaerőpiaci helyzete rendkívül fontos kérdés Kínában, mivel nyomást gyakorol a bérnövekedés dinamikájára. Emellett a társadalmi stabilitást is alááshatja, ha a kínai fiatal felnőttek többsége elégedetlen.
Az optimistább közgazdászok szerint a jelenség csak átmeneti. Úgy gondolják, hogy a magas munkanélküliség ebben a korcsoportban még mindig a pandémiára vezethető vissza. Szerintük a legtöbb diplomás fiatal a turizmus és vendéglátás területén helyezkedett el korábban, ezeket a területeket pedig érzékenyen érintette a koronavírus-járvány. Úgy vélekednek, hogy minél gyorsabb ütemben rendeződik ezeknek az iparágaknak a helyzete, annál gyorsabban kerülnek vissza a fiatalok a munkaerőpiacra.
A pesszimistább szakértők úgy vélik, hogy a probléma a kínai gazdaság egyensúlyhiányát tükrözi. A kínai fiatalok nem találják meg a számításaikat a hazai rendszerben. A munkahelyek nagy része a fiatalok számára nem vonzó, és a jövőben sem lesz kielégítő alternatíva.
Az elmúlt három évben több mint 28 millió hallgató végzett a kínai felsőoktatásban.
Ez az új városi munkaerő-kínálat kétharmadát fedi le.
