Hatvan év óta először csökkent Kína népessége, történelmi fordulat ez, nem túlzás, hogy új korszak kezdetét jelzi a világtörténelemben és a világgazdaságban. Az előrejelzések szerint a jövő Indiáé, amely hamarosan a világ legnépesebb országa lehet.
Kína népessége 2022 végén 850 ezerrel, 1,41 milliárd főre csökkent – közölte a helyi statisztikai hivatal. Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re a népességfogyás évente csaknem 110 millióra gyorsulhat, ez a háromszorosa annak, mint amekkorát 2019-ben vártak – demográfiai katasztrófa közeleg. Pekingi gazdaságpolitikai körökben már régóta ott a félelem, hogy
Kína elöregszik, mielőtt meggazdagodik,
vészesen lelassul a csökkennek a jövedelmek, és az állam eladósodottsága a növekvő egészségügyi és jóléti kiadások miatt kezelhetetlen szintre emelkedik.
A népesség ilyen ütemű fogyásának beláthatatlan következményei lesznek, Kínának változtatnia kell társadalmi, gazdasági berendezkedésén, védelmi és külpolitikáján. A munkaképes korú lakosság csökkenése a bérek emelkedéséhez, ezáltal inflációhoz vezethet, nemcsak Kínában, de a fejlett Nyugaton is. A kínai gazdasági növekedési modell több mint negyven éve a bőséges munkaerő-kínálaton alapul, de ennek a korszaknak hamarosan vége, elvész az ázsiai óriás költségelőnye a világpiacon.
Tavaly Kínában ezer emberre átlagosan mindössze 6,77 születés jutott, ez történelmi mélypont – tavaly még 7,52 volt a ráta. A szülőképes korúak száma (a kormányzat definíciója szerint ez a 25–35 éves korosztály) körülbelül 4 millióval csökkent az elmúlt évben. A halálozási ráta viszont 1974 óta a legmagasabb szintre szökött fel, ezer emberre 7,37 haláleset jutott átlagosan a tavalyi 7,18 után.
Az egykekorszak hatása
A demográfiai fordulatot az 1980 és 2015 között folytatott egykepolitika hozta az ázsiai óriásnál. Az oktatás ára ebben az időszakban az egekbe szökött, ezért sok házaspár egyáltalán nem vállalt gyereket. Becslések szerint 400 millió gyermek nem született meg ezek következtében, gyakorivá vált a nemalapú abortusz, a családok a fiúkat megtartották, a lányokat elvetették. Ennek a rendszernek 2016-ban vetettek véget, a családok ettől az időponttól kezdve már vállalhattak volna második gyereket, majd 2021-től harmadikat is.
A születések csökkenő számában szerepe volt a zéró-Covid-politikának is, a járványtól tartva sokan elhalasztották a gyermekvállalást. A helyi önkormányzatok kissé későn ébredve,
2021-től adókedvezményekkel, hosszabb szülési szabadsággal és lakhatási támogatásokkal próbálják élénkíteni a gyermekvállalási kedvet.
Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly októberben jelentette be, hogy a kormányzat is további ösztönzőket léptet életbe. Ezek közé tartozik, hogy a kismamák, a gyermekes nők számára rugalmasabbá tették a munkavállalást. Sencsenben, a dél-kínai metropoliszban a harmadik gyereket vállaló párok a kicsi hároméves koráig évi 6 ezer jüan (kb. 890 dollár) támogatást kapnak. A Pekingtől délre pár száz kilométerre elhelyezkedő Csinan városban, Santung tartomány fővárosában havi 600 jüan jár a második és/vagy a harmadik gyermek után annak hároméves koráig. Ezek az erőfeszítések azonban ez idáig nem hoztak túl sok eredményt. A kínaiak megszokták az egykéket vagy a gyermektelen életmódot, a fiatalok inkább jobban szeretnének jól és szabadon élni, nem vállalják a családdal járó kötöttségeket.
Ezt mutatja az is, hogy a legnagyobb kínai keresőprogramon a Baidun a babakocsi szóra való keresések száma tavaly 17 százalékkal, 2018 óta 41 százalékkal csökkent, a cumisüvegekre való keresés pedig 2018 óta több mint 30 százalékkal zuhant. Ezzel párhuzamosan
az idősotthonok keresése az elmúlt évben a nyolcszorosára emelkedett.
Pont ezzel ellentétes folyamat játszódik le Indiában, ahol a Google Trends adatai szerint a cumisüvegekre keresés tavaly 15, a gyerekágyakra keresés ötszörösével nőtt.
