Legkésőbb jövőre adják át a Hilti kecskeméti gyárának új üzemét – mondta Jahongir Doongaji elnök-vezérigazgató a héten a társaság liechtensteini székhelyére látogató Novák Katalin köztársasági elnöknek.
A többi között az ütvefúróiról ismert vállalat első embere hozzátette, a beruházás is jelzi, hogy elégedettek a magyar leánnyal, aminek másik jele, hogy már nem csupán a gyártásban, hanem a termékfejlesztésben is számítanak kecskeméti munkatársaikra.
A 39 ezer lakosú ország cégénél – amely közel ugyanennyi embert foglalkoztat Mexikótól Indián át egészen Kínáig 120 országban – az utóbbi időben sem torpant meg a növekedés.
Az első négy hónapban például az előző év azonos időszakához mérten a svájci frank lendületes erősödése ellenére 5,4 százalékkal, 2,14 milliárd frank fölé emelkedett az árbevétel. Helyi valutákban kimutatva a növekedés közel 10 százalékos lenne.
A legmeredekebben, 11,1 százalékkal az amerikai kontinensen emelkedett a Hilti forgalma, míg az EMEA-régióban (Kelet-Európa, Közel-Kelet, Afrika) 14,3 százalékos volt a visszaesés. Az ázsiai–csendes-óceáni térségben pedig a csoport úgy ért el 8,9 százalékos bővülést, hogy Kínát erőteljesen visszavetette a Covid-lezárások sorozata.
A menedzsment összességében magas egy számjegyű növekedésre számít éves szinten is
– közölte Jahongir Doongaji.
A magyar leányvállalat 7,2 milliárd forintba kerülő bővítését – amelyhez a kormány 1,1 milliárd forintos támogatást nyújtott – 2021-ben jelentették be, a fejlesztés 73 új munkahelyet hoz létre.
A csoport rugalmasságára jellemző, hogy az egyik első külföldi vállalat volt Magyarországon, amely még a rendszerváltás előtt telepedett le Kecskeméten.
A kecskeméti gyártóüzemben eddig az építőiparban használatos szerszámokat, vésőket, fúróbetéteket és vágótárcsákat gyártottak. A termékek döntő hányadát exportálják és az anyavállalat globális hálózatán keresztül értékesítik.
A felépülő új üzemben vágógépalkatrészek gyártását, valamint szerszámgépek, méréstechnikai és vákuumrendszerek összeszerelését végzik majd, de a beruházás kiterjed egy új logisztikai rendszer kialakítására is.
Visszakanyarodva az anyavállalathoz, a Hiltit 1941-ben hozta létre a liechtensteini Schaanban egy testvérpár, Martin és Eugen Hilti. Eleinte háztartási berendezésekkel foglalkoztak, ám a háború után a forgalmuk úgy visszaesett, hogy a totális csőd közelébe kerültek.
Az 1940-es évek végén Martin Hilti rátalált egy olyan technológiára, amely lehetővé tette a szögek betonba vagy falazatba való beütését, megszerezte az eredeti terveket és a szabadalmi jogokat, amelyekből később a Hilti első szerszáma, a Direct Fastening, azaz az úgynevezett ütvefúró lett.
A technológia azonban még éretlen volt a piaci bevezetésre. Rengeteg fejlesztést követően csupán 1957-ben sikerült a cégnek az áttörés, akkor született meg a DX 100, a világ első szögbeverő gépe, úgyhogy a hatvanas években a Hilti már harminc országban volt jelen.
Schaanban a gyártóüzem mellett például egy majd ugyanakkora területen működő fejlesztő- és kutatórészleg is található, ahol egyebek között nap mint nap földrengést is imitálnak, hogy extrém körülmények között vizsgálhassák a betonba bevert szögek reakcióját. Ide persze az avatatlan még annál is nehezebben jut be, mint ahogy a teve átmegy a tű fokán.
Az anyacég összes részvénye az Eugen Hilti halála után alapított Martin Hilti Family Trust tulajdonában áll, és nem is tervezik a tőzsdei bevezetést.
A tulajdonos kizárólag a belsős munkatársak közül nevezi ki a Hilti igazgatóságának tagjait.
Az is szokatlan, hogy negyedéves helyett harmadéves gyorsjelentéseket tesznek közzé. Az éven belüli jelentésekre egyébként a cég által kibocsátott vállalati kötvényeket megvásárló befektetők informálása miatt van szükség.
