A demográfiai válság napjaink kulcsfontosságú kihívása, amelyre ha nem adunk családpárti választ, az európai jövő is veszélybe kerülhet – mondta Novák Katalin köztársasági elnök a Magyarország szerepe Európában című csütörtöki előadásában a Swiss Economic Forumon (SEF) Interlakenben.
Miután németül és franciául köszöntötte a teljesen megtelt terem hallgatóságát, angolul megtartott előadásában – melyet a közönség többször is tapssal szakított meg – Novák Katalin kiemelte, hogy Magyarország 1981 óta komoly demográfiai kihívással néz szembe, de ezzel a kihívással szembesül egész Európa is.
Hozzátette, a kihívásra az egyik válasz, amelyet sok ország ad, a bevándorlás lehet, a másik pedig a családok támogatása, a születésszám növelése, az a családbarát politika, amelyet Magyarország választott, a 6 százalékát családtámogatásra költve, ami a legmagasabb az egész világon.
A támogatásnak nem az a célja, hogy bárkit is gyermekvállalásra kényszerítsen az állam, hanem csupán az, hogy minden fiatalnak annyi gyermeke legyen, amennyit valóban szeretne, és anyagi kényszertől mentesen tervezhessék a szülők a gyermekek megszületésének idejét is. A statisztikák szerint ugyanis a fiatalok jóval több gyermeket szeretnének, mint amennyi végül megszületik, ráadásul egyre későbbre tolódik a gyermekek megszületésének időpontja is.
Magyarországon 2000-ben még 25 év volt a nők gyermekvállalási átlagéletkora, 2022-ben pedig már 28,8 év, és ez az Európai Unióban vagy Svájcban még magasabb.
Ezért az államfő szerint fontos, hogy a gyermeket vállalók gazdasági, pénzügyi előnyhöz jussanak. Az intézkedéseket sorolva kiemelte, hogy van ingyenes bölcsődei ellátás, és a gyermeket vállalók diákhitele vagy jelzáloghitele is csökkenhet.
Külön tapsot kapott, hogy Magyarországon a legalább négy gyermeket vállaló nőknek soha életükben nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, illetve amikor az idei fórum „Make it happen” címét a gyermekvállalásra is vonatkoztatta.
Novák Katalin szólt gazdasági kérdésekről is. Elmondta, hogy a munkanélküliségi ráta 2010-ben még 5 százalék fölött volt, ma már négy alatt van, a foglalkoztatottak száma 2010-ben 3,75 millió volt, most pedig 4,7 millió.
A köztársasági elnök emlékeztetett, hogy a Swiss Economic Forum 25 éve ad lehetőséget a véleménycserére a legfontosabb kihívásokról, amelyekkel szembe kell nézni. Kiemelte, hogy Magyarország nagyon szegény természeti erőforrásokban, ezért is fontos, hogy erős, jó kapcsolatban álljunk szomszédainkkal, ahol magyar kisebbségek is élnek.
Felidézte, hogy Magyarország több mint húsz éve az tagja, és a kelet-közép-európai régió is megerősödött ezekben az évtizedekben. Sokat tapasztaltunk és sokat tanultunk a demokrácia működéséről, a visszanyert szabadságról, a függetlenségről.
Moderátori kérdésre válaszolva rögzítette, hogy
Magyarország elismeri Ukrajna területi integritását és szuverenitását, de az ország energiafüggősége miatt kompromisszumokat kell kötnie.
Hazánk az Európai Unió része, ebben nem várható változás, és államfőként a feladatának tekinti, hogy aktív kommunikációt folytasson, a világon mindenütt beszéljen a magyarokról, a hazai intézkedések hátteréről.
Az államfő ennek a vállalásának tett eleget kétnapos svájci munkalátogatásán, melynek során a fórumon megtartott beszéde mellett egész oldalas interjút adott a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) napilapnak, találkozott Svájc és Liechtenstein állami és gazdasági vezetőivel, illetve a svájci magyar szervezetekkel is.
Az NZZ-nek adott interjúban szintén kiállt Ukrajna territoriális integritása mellett,
ám kifogásolta keleti szomszédunk magyar kisebbséget sértő jogalkotását, és felhívta a figyelmet arra is, hogy olyan szankciókat kell életbe léptetni, amelyek többet ártanak az agresszornak, mint az európai közösségnek.
Novák Katalin a cikkben a koszovói erőszakos események kapcsán rámutatott az Európai Unió felelősségére is, ugyanis a közösségen egyfajta bővítési fáradtság lett úrrá, holott
az EU-ba való belépés perspektívája sokat segíthetne a nyugat-balkáni országok stabilitásának megőrzésében.
