Drámaian visszaesett Oroszországban az új dinamikus vállalkozások, a startupok száma. Ami azért is aggasztja a Kremlt, mert ők a jövő élenjáró technológiájú vállalatainak a magjai, vezetőik között a fiatalok játsszák a döntő szerepet. A kockázati tőke forrásai a nyugati szankciók folytán – legalábbis nyugaton – elzáródtak az oroszországi kezdő vállalkozások előtt. Az alternatíva egyelőre nem körvonalazódik. A keleti, kínai befektetők nem tolongnak, hogy oroszországi startupokba fektessék a pénzüket.
Fotó: xtock
„Egy kis piac nagy esése” – ez a címe a Vedomosztyi gazdasági lap online változata cikkének. Ebből kiderül, hogy a moszkvai vezetés nagy reményeket fűzött a nyugati szankciók hatását mérséklő ellenoffenzívájában (importhelyettesítés címszó alatt fut) a startupokhoz, amelyektől a kulcsfontosságú tech-ágazatokban, az informatikában, a mesterséges intelligencia-elemek alkalmazásában áttörést vártak.
Pénzszűke
Ehelyett a Vedomosztyi forrásai szerint tavaly a startupokba áramlott kockázati tőke 83 százalékkal csökkent az „utolsó békeévhez”, 2021-hez mérten. Sovány vigasz, hogy a visszaesés globális tendenciát tükröz, ám a világ számos más részén a hanyatlás mértéke messze az oroszországi alatt maradt. A globális korlátozó tényezőkhöz sorolja Anton Usztyimenko befektető vállalkozó, aki a B1 tech-szektor szolgáltató részlegét vezeti, hogy
az orosz befektetők előtt bezárultak Nyugat-Európa és Amerika tőkeforrásai és a közel-keleti, ázsiai és latin-amerikai pénzpiacokba vetett remények egyelőre nem váltak tényekké.
Az idei évre vonatkozó, élénkülést prognosztizáló várakozások eddig nem jöttek be, és a startupokba várható beruházások mértéke sem valószínű, hogy eléri a félmilliárd dollárt – jelzi a Vedomosztyi szakértőkre, a Baza VC (új vállalkozásokat kereső és a startupokra vonatkozó statisztikákat összegyűjtő, elemző oroszországi szájt) startupokra vonatkozó felmérésére hivatkozva. Ami nagyjából a fele annak, amennyi kockázati tőke az utóbbi három esztendőben évente beáramlott a három kis balti államba.
Tavaly a mesterséges intelligencia-elemeket alkalmazó oroszországi üzleti szféra, az ezzel foglalkozó startupok voltak talán a legvonzóbbak a befektetők számára, akik mégis mindössze 159 millió dollárt invesztáltak beléjük.
Ebből is 108 milliót az első tíz startupba fektettek be. Közülük is az egyik legsikeresebb a 2014-ben Amerikában egy orosz tudós által alapított Insilico Medicine biotech startup, amely új alapokon gyártott gyógyszerekkel jelentkezett a piacon. A cégnek van egy oroszországi alvállalkozása, amely Szkolkovoval (az OF új technológiákat kidolgozó központjával) áll kapcsolatban.
Bizonytalanság és kivárás
A baza.vc szájt szerint Oroszországban erősen visszaesik az idén a startupok felvásárlása, más cégekkel való összeolvasztása (M&A) is. Pedig Oroszországon belül is sokaknak lenne befektetendő tőkéje, amely, mint Alekszej Moszolov, a Baza VC alapítója megjegyzi, „el van zárva”. A kulcsszó: a bizonytalanság. Ebben a helyzetben inkább a pénzükön ülnek és kivárnak. Az oroszországi elemzők többsége e tekintetben nem remél javulást a következő 2-3 évben sem.
Velük ellentétben Vitalíj Paljohin, a Szkolkovo Startup Akadémia vezető előadója az oroszországi kockázati tőkepiac élénkülésére számít. Két okot említ: a külföldi cégek Oroszországból való távozása új piaci szegmenseket nyit meg, valamint
a külföldi startupokba beruházott oroszországi pénzek gazdái egyre inkább aggódnak a befektetett pénzük miatt és várhatóan visszatérnek az orosz piacra.
A helyzet megszólalásra késztette az egyébként hallgatag Mihail Misusztyin kormányfőt is, aki ezúttal az informatikai importhelyettesítés nagyágyúit vette célba. A minapi, Nyizsníj Novgorodban tartott digitalizálási tanácskozáson viszont kiemelte: tavaly az informatikai technológiák (IT) eladásai, szolgáltatásai elérték a 2200 milliárd rubelt (mintegy kilencezer milliárd forintot), ami 23 százalékos emelkedés 2021-hez mérten.
Az IT-szakemberek átlagfizetése 18,6 százalékkal 135 500 rubelre (mintegy hatszázezer forintra) nőtt.
Ugyanakkor kiemelte az egyenlőtlenségeket. Míg egyes ágazatokban a „nagyágyúk” élen jártak az importhelyettesítő saját IT-megoldások finanszírozásában (Roszatom, Aeroflot, Iter RAO, Államvasutak), addig egész ágazatok e tekintetben elaludtak. Negatív példaként a kormányfő a gyógyszer-, élelmiszer- feldolgozóipart, a növénytermesztést hozta fel.
Balti bonanza
Összehasonlításképpen:
a startupok az 2018–2021-es időszakban 3,65 milliárd dollárnyi tőkét vonzottak be a Baltikum három parányi államába.
Két, példásan sok pénzt mozgósító és Magyarországon is ismert ilyen vállalkozásuk van. Az észtországi bázisú személyszállítási és házhoz szállítási Bolt a maga kétmilliárd dollárjával magasan vezeti a baltiak listáját. A második helyezettet, az online használtruha-kereskedő, közvetítő, litvániai székhelyű Vintedet pedig a befektetők csaknem 600 millió dollárnyi beruházással támogatták, írja a Crunchbase nevű, a kockázati tőkemozgásokat figyelő, elemző cég honlapján megjelent cikk.
A volt szovjet tagállamok többi csoportja meg sem közelíti a balti Hármak kiváló eredményeit. Ukrajnánál mentségül szolgál, hogy az egyik legfontosabb egykori szovjet tagállam háborúban áll a Szovjetunió hivatalos örököseként számon tartott, és Ukrajnára 2022-ben rátámadt Oroszországi Föderációval (OF). A legjelentősebb ukrajnai startupok tízmillió dolláros nagyságrendű kockázati tőkebefektetéseket találtak – ami igen csekély invesztíciós hajlamra utal. Ugyanez a nagyságrend érvényesül a Dél-Kaukázusban (Grúziában, Örményországban, Azerbajdzsánban), vagy a természeti erőforrásokban roppant gazdag Közép Ázsia öt „sztánjában” is.
