Még piros, de már nem arany – valahogy így jellemezhető most a szerbiai málna. Korában évtizedeken keresztül a kis balkáni ország volt a világ vezető nagyhatalma málnatermesztésben. Elsősorban Közép-Szerbiában ma is nagy területeken termesztik a bogyós gyümölcsöt, régen pedig olyan jól jövedelmezett, hogy ráragasztották a színe mellé az arany jelzőt is.
Fotó: Richard Semik
Most viszont, amikor megkezdődött az idei málnaszüret, kilójáért csak 200 dinárt (620 forint) kínálnak a felvásárlók. A termelők nem adnák 300 alatt, hivatkoznak arra is, hogy tavaly egyes időszakokban 600 dinárt is fizettek érte. A felvásárlók viszont arra panaszkodnak, hogy a tavaly megvásárolt mennyiségek egy része is még most is ott van a hűtőházaikban.
Jelena Tanaskovic agrárminiszter is tárgyalt már a hűtőházak képviselőivel, felvetődött, hogy állami kamattámogatású hiteleket kaphatnának, hogy kifizethessék a tavaly átvett, de ki nem fizetett mennyiségeket, illetve megkezdhetnék az idei málna felvásárlását. A málnaszüret megkezdődött, a tárgyalások hétfőn folytatódnak.
Az ország a világ egyik legnagyobb málnaexportőre, évi mintegy 100 ezer tonnás kivitellel.
Az exportot azok a hűtőházak bonyolítják le, amelyek idényben a kistermelőktől felvásárolják és tárolják a termést.
Fotó: Shutterstock
Ahogyan arról beszámoltunk, a búza felvásárlási ára is hatalmasat zuhant Szerbiában, a termelőknek a napokban 16 dinárt (52 forint) helyeztek kilátásba kilogrammonként, miközben korábban 38-40 dinárt is fizettek érte.
Azt követelik a termelők, az állami árutartalék-alap 300 ezer tonná búzát vásároljon fel intervenciós áron,
mivel a 16 dinár éppen 12-vel elmarad az európai tőzsdék áraitól. Azt is követelik, hogy kapjanak haladékot, illetve kamattámogatást a kölcsöneik kifizetésére.
