Pénteken az Európai Parlament szavazta meg az állásfoglalást, hogy Magyarország alkalmatlan az Tanácsának soros elnökségére, most egy holland EP-képviselő és egy professzor írt ugyanerről. A magyar kormányzati álláspont persze változatlan: az illetékesek készülnek 2024 második fél évének levezénylésére.
Fotó: Shutterstock
Az EU Observer honlapján megjelent véleménycikket ketten jegyezték: Samira Rafaela holland EP-képviselő, valamint Tom Theuns, aki a Leideni Egyetem politikaelméleti professzora és a Párizsban működő, európai tanulmányokkal és politikával foglalkozó intézet kutatója.
Bevezetőjükben rögzítettek már hallott tételeket, miszerint a 2010-es hatalomra kerülése óta az Orbán Viktor vezette kormányzat szisztematikusan leépítette a demokrácia pilléreit, valamint aláásta az Európai Unió alapértékeit, amire példaként az akadémiai szabadságot korlátozó, illetve az „orosz mintára hozott” LGBTQ+ közösséggel szembeni szabályokat említették.
Természetesen szóba került a választási rendszer is, amelynek szabadnak és igazságosnak kell lennie, ám a szerzők véleménye szerint nálunk „alapvetően lejt a pálya”,
ezért jutott az Európai Parlament arra a megállapításra, hogy Magyarország a választások tekintetében autokrácia.
Amit szabad Jupiternek…
Innentől következnek az új gondolatok.
Az első máris erős: ha Magyarország ma pályázna az EU-hoz való csatlakozásra, akkor meg sem közelítené a tárgyalások előfeltételeit rögzítő koppenhágai kritériumokat.
Nem demokratikus államként Magyarország alkalmatlan a tanács elnökségére, sőt, kifejezetten gúnyos lenne, ha egy autokrata állam elnökölne az EU egyik legfontosabb intézménye felett
– folytatódik a mű, amely két fő problémát jelez az említettekkel kapcsolatban.
Fotó: AFP
Az egyik, hogy a szerzők meglátása szerint érdekellentét állna fenn, mivel a magyar illetékesek vezetnék azon üléseket is, amelyeken a Magyarországgal szembeni eljárásokat tárgyalják, ami „aláásná a tanács hitelességét”.
A második újszerű kérdés, hogy mindez miként venné ki magát az EU-csatlakozásra váró országok előtt, miként követelhetne az Európai Unió demokratikus változásokat másoktól, ha az elvárásoknak a soros elnök sem felel meg?
Opciók a kiiktatásunkra
Az írás részletez olyan témákat is, mint a menekültek és a migráció, valamint az Ukrajnának nyújtott segítség, amelyekben nincs egyetértés az európai közösség és Magyarország között. Soros elnökként az is Magyarország feladata lenne, hogy az Európai Unió Tanácsát az Európai Bizottság és az Európai Parlament előtt képviselje, márpedig ezek során előtérbe helyezné a saját kisebbségi álláspontját.
Ami még rosszabbá teszi a helyzetet, az időzítés, hiszen 2024 júniusában EP-választások lesznek, pontosan ez az az időszak, amelyben az EU kulcspozícióit betöltik, és a politikai irányvonal kialakul
– írják, hozzátéve: nem igazán lehet tenni semmit, hiszen a soros elnökségekről a 16-os cikkely határoz, és 2030-cal bezárólag ki vannak osztva a félévek.
Samira Rafaela és Tom Theuns érvelése szerint azonban nincs precedens a jelenlegi helyzetre, amikor „egy nem demokratikus ország készül átvenni az elnökséget”, ezért hivatkoznak a Meijers Committee május végi anyagára, amelyben elméleti síkon már átvették, mit lehetne tenni a magyar és a rögtön utána következő lengyel elnökség megakadályozásáért.
Az előkészítés folytatódik
Az önmeghatározása szerint független szakértőkből és kutatókból álló szervezet három opciót prezentált.
A finom megoldás az volna, hogy a trojkaelvet kihasználják. Az egymás után három elnökségre kijelölt tagállam (a mi esetünkben még Spanyolország és Belgium, a lengyeleknél Dánia és Ciprus) megoszthat bizonyos feladatokat, és tőlünk átvehetné a jogállamisággal foglalkozó ügyek vezetését a másik két ország.
A közepesen erős változat szerint meg kéne variálni a soros elnökség sorrendjét, hogy Magyarország későbbre kerüljön a forgásban, ezáltal időt lehetne nyerni a vitás ügyek rendezésére. A legdurvább felvetés, hogy szigorítsák a soros elnökség feltételrendszerét, és például a 7-es cikkely szerinti eljárás alá vont tagállam ne tölthesse be a posztot.
Ami a reakciókat és főleg a következményeket illeti, valószínűleg ez a véleménycikk sem rengeti meg a magyar kormányzatot, ahogy a korábbiak sem.
Varga Judit igazságügyi miniszter például egyebek között a következőket írta pénteken, amikor az EP megszavazta az állásfoglalást, hogy Magyarország alkalmatlan soros elnökségre: „Javában zajlik már az előkészítő munka, a jövő héten már a Tanács vezető munkatársait fogadjuk, akik az ülések elnökléséről fognak képzést tartani a magyar állami vezetők részére, felkészítve őket a 2024 második félévi uniós elnökségünkre.”
Ennél is tovább ment az igazságügyi miniszter az egy héttel korábban megfogalmazott véleményével. Akkor azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy a magyar kormányzat békepártisága miatt gyakorolnak rá nyomást az ET-elnökség elvételének belengetésével.
De tisztázzuk: az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség. Amit vállaltunk, azt tisztességgel teljesíteni fogjuk, ezt nem veheti el tőlünk senki. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az EU Tanácsának soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is
– jelentette ki Varga Judit. Ezt megtoldotta azzal, hogy kulcstémákat is megjelölt, amelyek pontosan azok, amelyektől a fent részletezett véleménycikk tart, mint például az európai demográfiai kihívások, valamint „migráció helyett családpolitika” és főleg a jogállamisági kérdések. Ezekről Varga Judit a következőket írta: „Szeretnénk megerősíteni az uniós intézmények fölötti jogállamisági vizsgálat rendszerét. A Szerződések jogállami kitételei ugyanis az Unióra és annak intézményeire is vonatkoznak!”
