Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem alkalmas arra, hogy betöltse az Tanácsának elnöki tisztségét. Magyarország a tervek szerint 2024 második felében veszi át a hat hónapos elnökséget. Az elnökség nem jár végrehajtói hatáskörrel, de lehetővé teszi a kiválasztott ország számára, hogy meghatározza a napirendet, találkozókat rendezzen, irányítsa a tárgyalásokat, kompromisszumos szövegeket dolgozzon ki és szavazást szervezzen a jogalkotásokról.
Az Euronews cikke szerint a csütörtökön elfogadott, nem kötelező erejű határozatban a képviselők kétségbe vonják, hogy a magyar kormány képes-e ilyen magas szintű felelősséget vállalni. A politikai határozat szerint a kormány rendre megsérti az EU alapvető értékeit, gyengíti a magyar jogállamiság állapotát és nem működik együtt Brüsszellel, ezért a tanácsnak mielőbbi megoldást kell találnia a 2024 második felében esedékes elnökségi időszakra.
A szimbolikus, ezért jogi következményt nélkülöző határozatot 442 igen, 144 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett fogadták el. Az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), a Renew Europe, a Zöldek és a Baloldal közösen nyújtotta be.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy noha némi javulást tapasztaltak, a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzete továbbra is aggodalomra ad okot Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos szerint.
Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve a biztos azt is elmondta, hogy
a keddi tanácskozáson a többi között a Lengyelországot és Magyarországot érintő jogállamisági eljárásról lesz vita.
Elmondása szerint mindkét tagállamban folytak megbeszélések az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és nyílt lehetőség új jogszabályok létrehozására, azonban Magyarországon további problémákba ütközik a korrupció elleni küzdelem, az akadémiai szabadság és más kérdések, ahogyan Lengyelországban sem lehet valódi előrelépést tapasztalni az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
Anna Lührmann uniós ügyekért felelős német államtitkár kétségének adott hangot a magyar uniós elnökség kapcsán.
Elmondása szerint Magyarország jelenleg elszigetelt az EU-ban a súlyos jogállamisági problémák miatt, továbbá amiatt is, hogy vonakodik kiállni az agressziós háborútól sújtott Ukrajna mellett. Szintén kellemetlen érzését hangoztatta a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy szerinte ezzel mindenki így van.
| Magyarország 2011. január 1-jétől töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amely megbízatás 2011. június 30-án ért véget. A 2009 decemberében életbe lépett lisszaboni szerződés előírásainak megfelelően a soros elnökséget 2010-től három uniós tagállam együttműködve, úgynevezett elnökségi trió formájában látja el. A magyar elnökséget megelőzően Spanyolország, azt követően (2010. december 31-ig) Belgium látta el. 2011. július 1-jétől Lengyelország vette át az elnökséget. A magyar elnökség jelszava az „Erős Európa” volt. |
