Háromszor annyi a Magyarországot érintő kritika az Európai Bizottság jelentésében, mint az elismerés

Kiadta a legfrissebb, immár negyedik jogállamisági jelentését az Európai Bizottság, és nem volt jó véleménnyel Magyarország teljesítményéről: kettő a hathoz az elégedett, illetve elmarasztaló tételek aránya. A jelentés, amelynek a részletei a hivatalos közlés előtt kiszivárogtak, hozzájárult, hogy megbillent a forint árfolyama a kereskedésben, hiszen a Magyarországnak járó uniós pénzekből hatalmas összegeket jogállamisági kifogásokkal tart vissza Brüsszel, amelyek Budapest álláspontja szerint valójában politikai ellentéteket fednek el. 

Vera Jourová átláthatóságért és értékekért felelős biztos a jelentést bemutatva általánosságban közölte: az Európai Unió stabil demokrácia, a riport megállapításai pedig nem mutatják a jogállamiság helyzetének jelentősebb romlását a tagállamok tekintetében. Hozzátette, a jelentés „a változás és az előremutató reformok kulcsfontosságú mozgatórugója lett”, 

Mindezek dacára a jogállamiság tagállami helyzetének javításában további intézkedésekre van szükség, ugyanis „egyes tagállamokban továbbra is fennállnak a rendszerszintű aggályok”, főleg az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét illetően. 

Mit mondtak Brüsszelben és mit itthon?

Pontosan ezen témakörök köré csoportosultak a Magyarországot illető kritikák. A Kormányzati Tájékoztatási Központ gyors reakciójában megállapította: „Brüsszel újabb Magyarországot támadó jelentése ismét megerősítette, hogy annak ellenére, hogy minden vállalást teljesítettünk és folyamatosan egyeztetünk az Európai Bizottsággal, mégis folytatódik a nyomásgyakorlás”.

A kormányzati vélemény így összegez: 

A részletezésben szerepel még, hogy „nem akarunk migránsgettókat. Visszautasítjuk a rezsicsökkentés eltörlését. Meg merjük kérdezni az Európai Bizottságot arról, hogy hol van az a rengeteg pénz, amit Ukrajnának adtak. Netán a magyarok pénzét adták oda?”

Mik a részletek?

A jelentés Magyarország ügyeit vizsgáló szakaszában kedvező változásként szerepel az igazságügyi reform és a Kúria elnökét illető módosítások, ám ennél háromszor több az aggály és kritika. Ezek sorrendben a következőket érintik:

• a lobbitevékenységet és a vagyonnyilatkozatokat,
• a korrupciót,
• a médiahatóságot,
• a sajtószabadságot,
• az állami tulajdonú vállalatok sajtóhirdetéseit,
• a civil szervezetek munkájának akadályozását.

Utóbbi a legbővebb pont, mert itt utalnak vissza az Európai Unió különböző szerveinek és a magyar kormányzatnak a többrétegű vitájára. Itt kerül szóba a jogállamisági feltételességi eljárás, a 7-es cikkely szerinti eljárás, az RRF-pénzekért tett vállalások, másképpen az igazságszolgáltatás, a korrupció, a fékek és egyensúlyok, valamint az európai szemeszter során hazánknak tett országspecifikus ajánlások.

A mostani jelentés a felsorolt negatívumok után szintén javaslatokkal él, amik persze viszonylag könnyen kitalálhatók. Javítani kéne a bíróságok ügyelosztási átláthatóságát, továbbfejleszteni a vagyonnyilatkozati rendszert, erőteljesebben üldözni a korrupciót, függetleníteni a médiahatóságot, a közmédiát, átláthatóan és egyenlően költeni az állami sajtóhirdetéseket, valamint elhárítani az összes akadályt a civil szervezetek munkája elől.

Mi újság a lengyelekkel?

Kapott a kritikákból Lengyelország is, ahol az igazságügyi rendszer függetlensége aggasztja a legjobban az Európai Bizottságot, amely gyorsan hozzátette: a 2018 és 2020 között futó korrupcióellenes programnak sincs folytatása, amihez jött a sajtó- és szólásszabadság rossz helyzete. 

A másik hat pont egyértelműen negatív, és hasonló ajánlásokat vontak maguk után, mint a Magyarországnak címzettek. Brüsszel a konzervatívok kormányozta, választásokra készülő Lengyelországtól is visszatart uniós pénzeket.