Az Európai Ügyek Bizottságának elnöke az uniós pénzekről: várjuk a nekünk járó összegeket, ez nem ajándék
Az Európai Ügyek Bizottságának ülésén a 2024-es költségvetés uniós vonatkozású tételeiről, valamint az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásairól, a konvergencia- és reformprogramról volt szó – ám nem az ellenvélemények lelkes megfogalmazása, hanem a fülledt Bánffy-terem izzasztotta meg a részvevőket.
Fotó: Shutterstock
Az első napirendi pontot felvezetendő Czeti András, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője előrebocsátotta: a költségvetés a kilenc éve kialakított gyakorlatnak megfelelően tavaszra elkészült, hogy erősítse a tervezhetőséget, és az orosz–ukrán háború miatt a legfontosabb a fizikai és a gazdasági biztonság, a családok, a munkahelyek és a rezsivédelem megóvása.
Részletezte, hogy az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységek kiadási oldalán 4334 milliárd forintos, a bevételin 3021 milliárd forintos összeggel számolnak, az EU-költségvetési hozzájárulásunk pedig 692,5 milliárd forint. Ehhez jön még, hogy ugyan a magyar költségvetés forintban dolgozik, az unióval viszont euróban kell elszámolni, ezért többek között az árfolyamkockázatok miatt is létezik egy 690 millió forintos tartalék.
A nettó egyenleg szerint 2024-ben az uniós pénzforgalmat tekintve 2367,5 milliárd forintos pluszban zárunk majd, ami a GDP 2,7 százaléka.
„A számunkra előírt kritériumokat teljesítettük, ezért kettős mércének tartjuk, hogy újabb és újabb feltételek vannak. Várjuk a nekünk járó összegeket, ez nem ajándék” – jelentette ki Hörcsik Richárd bizottsági elnök, aki ráerősített arra is, hogy a korai költségvetés a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget segíti.
Mit mond az MNB?
Messze nem értett egyet Balassa Péter, a bizottság jobbikos alelnöke, aki szerint megalapozatlan a büdzsé, az infláció alultervezett, a pedagógusbérek rendezése pedig nemzetstratégiai kérdés, amelyet nem bizonytalan EU-forrásokból, hanem a saját költségvetésünkből kellene fedezni.
Fotó: Shutterstock
Czeti viszontválaszában jelezte: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fő helyreállítási alap, a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) tekintetében nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely még nem jutott hozzá a forráshoz, hasonló cipőben jár Hollandia, Írország, Lengyelország és Svédország is, csak az ő esetükben nem szupermérföldköveknek nevezik a teljesítendő feltételeket, a PM főosztályvezetője szerint ezért kisebb a médiavisszhangjuk.
Az inflációs és növekedési kilátásokra áttérve közölte: a Magyar Nemzeti Bank növekedési és inflációs előrejelzése megfelel a kormány várakozásának, vagy még optimistább is annál, ráadásul a piaci elemzők is ezen sávokon belül vannak.
A PM megkapja a nagy hitelminősítők jelentéseinek tervezetét, ezért már tudjuk, hogy a Fitch holnap 5 százalékos inflációt prognosztizál nekünk
– tette hozzá Czeti András, egyúttal nyomban emlékeztetett: az Állami Számvevőszék szerint a költségvetés megalapozott, a bevételi előirányzatok teljesíthetők.
Mi a teendő az inflációval?
A második napirendi pontban Magyarország konvergencia-, illetve nemzeti reformprogramjáról, valamint az országspecifikus ajánlásokról volt szó. Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború nyomán is kiderült, hogy a magyar gazdaság ellenálló képessége igen erős, ugyanakkor az energiaár-emelkedés nagy ütésként önmagában 10 milliárd eurós (3694 milliárd forintos) romlást hozott.
Ugyanakkor a foglalkoztatási mutatók jók, minimális szezonális mozgással 4,7 millió fő dolgozik, ami a KSH szerint több mint 80 százalékos foglalkoztatottságot jelent, ami magasabb az EU-átlagnál, akárcsak a férfi- és női bontás.
Ehhez jön még a kiemelkedően magas beruházás ráta, amely a beszámoló szerint a GDP 28 százalékára rúgott tavaly.
Fotó: Shutterstock
„Csak idő kérdése, és termőre fordulnak” – összegzett Balogh László, aki kijelölte a jövő feladatát is. Eszerint úgy kell energiabiztonságot teremteni, folytatni a zöldátállást és fenntartani a versenyképességet, hogy egyik sem mehet a másik kárára. Elismételte, hogy le kell törni az inflációt, valamint csökkenteni az államadósságot, ami 2027-re 56 százalék lehet, és 2031-re érhető el az 50 százalékos lélektani határ.
Az Európai Bizottság nemzetspecifikus ajánlásairól közölte: a folyamat erősen átpolitizálódott.
A jelen geopolitikai helyzetben a magyar gazdaságot komoly kockázatok és sérülékenység veszélyezteti, de abban a pillanatban, amint megkapjuk a forrásokat, ezek a veszélyek jelentősen mérsékelhetők. Az EB ezt a logikai összefüggést nem volt hajlandó elismerni
– mondta Balogh, aki szerint ilyen éles eltérés az EB és a magyar kormányzat véleménye között még nem volt.
Miben hasonlít a légkondi és az Európai Bizottság?
E témában is Balassa Péter volt az első hozzászóló, aki először megjegyezte, hogy ő az egyetlen jelen lévő ellenzéki képviselő, aztán sporthasonlatokra váltott, miközben az ülés a második órájába lépett.
„Ha a franciák a vb-döntő 120. percbén berúgják a helyzetüket, világbajnokok, de nem rúgták be. Tehát ha nem tudjuk megszerezni az EU-forrásokat, akkor nincs pénz. Azzal a fordulattal is erősen vitatkoznék, hogy az infláció külföldről importált, és idézném Kemény Dénes szavait, aki mégiscsak háromszoros olimpiai bajnok: az eredményjelző sohasem hazudik” – mondta Balassa, aki ezután elővezette a fülledt Bánffy-teremben önmagát legyező hallgatóságnak, hogy
a Jobbik saját számítása szerint a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormányzatok hivatali ideje alatt 4,3 millió forinttal nőtt az egy főre vetített államadósság.
Balogh László a felvetésekre úgy reagált, hogy a GDP-arányos számítás a nemzetközileg elfogadott, a visszatartott EU-s források járnak hazánknak, Hörcsik Richárd pedig azzal rekesztette be az ülést, hogy „a klímaberendezés is olyan nehezen működik, mint az Európai Bizottság”.
Mennyibe kerül az EU-elnökségünk?Az ülésen szóba került, hogy 2024 második felében a kijelölt forgótábla szerint Magyarország tölti majd be az Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét. Kérdésre válaszolva Czeti András elmondta: az elnökségre készülés összetett feladat, és a költségeket nem az EU-sorokon tervezik, hanem a tárcák és a központi tartalék sorain. A legnagyobb költségtétel a Brüsszelben lévő állandó képviselet megerősítése lesz: itt 112 diplomata és a segítő háttérszemélyzet tagjai dolgoznak általában, a féléves elnökségünk idejére azonban ez az állomány a duplájára nő. Ez a folyamat már idén szeptemberben beindul, és a többletköltséget jelent az új munkatársak fizetése, valamint a megnövekedett irodaterület bérlése. Ugyancsak meg kell erősíteni a hazai tárcák EU-s részlegeit, ami határozott időre szóló létszámemeléssel, illetve a már meglévő munkatársak megnövekedett terheinek ellentételezésével jár. Az EU Tanácsában esedékes féléves soros elnökség költségtervezésének a harmadik pillére a hazai rendezvények lesznek, csak Budapesten több mint száz ilyen valószínű, jobbára a partnerországok minisztereinek találkozóiról van szó. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.