Az Európai Ügyek Bizottságának ülésén a 2024-es költségvetés uniós vonatkozású tételeiről, valamint az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásairól, a konvergencia- és reformprogramról volt szó – ám nem az ellenvélemények lelkes megfogalmazása, hanem a fülledt Bánffy-terem izzasztotta meg a részvevőket.
Fotó: Shutterstock
Az első napirendi pontot felvezetendő Czeti András, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője előrebocsátotta: a költségvetés a kilenc éve kialakított gyakorlatnak megfelelően tavaszra elkészült, hogy erősítse a tervezhetőséget, és az orosz–ukrán háború miatt a legfontosabb a fizikai és a gazdasági biztonság, a családok, a munkahelyek és a rezsivédelem megóvása.
Részletezte, hogy az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységek kiadási oldalán 4334 milliárd forintos, a bevételin 3021 milliárd forintos összeggel számolnak, az EU-költségvetési hozzájárulásunk pedig 692,5 milliárd forint. Ehhez jön még, hogy ugyan a magyar költségvetés forintban dolgozik, az unióval viszont euróban kell elszámolni, ezért többek között az árfolyamkockázatok miatt is létezik egy 690 millió forintos tartalék.
„A számunkra előírt kritériumokat teljesítettük, ezért kettős mércének tartjuk, hogy újabb és újabb feltételek vannak. Várjuk a nekünk járó összegeket, ez nem ajándék” – jelentette ki Hörcsik Richárd bizottsági elnök, aki ráerősített arra is, hogy a korai költségvetés a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget segíti.
Mit mond az MNB?
Messze nem értett egyet Balassa Péter, a bizottság jobbikos alelnöke, aki szerint megalapozatlan a büdzsé, az alultervezett, a pedagógusbérek rendezése pedig nemzetstratégiai kérdés, amelyet nem bizonytalan EU-forrásokból, hanem a saját költségvetésünkből kellene fedezni.
Fotó: Shutterstock
Czeti viszontválaszában jelezte: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fő helyreállítási alap, a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) tekintetében nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely még nem jutott hozzá a forráshoz, hasonló cipőben jár Hollandia, Írország, Lengyelország és Svédország is, csak az ő esetükben nem szupermérföldköveknek nevezik a teljesítendő feltételeket, a PM főosztályvezetője szerint ezért kisebb a médiavisszhangjuk.
Az inflációs és növekedési kilátásokra áttérve közölte: a Magyar Nemzeti Bank növekedési és inflációs előrejelzése megfelel a kormány várakozásának, vagy még optimistább is annál, ráadásul a piaci elemzők is ezen sávokon belül vannak.
A PM megkapja a nagy hitelminősítők jelentéseinek tervezetét, ezért már tudjuk, hogy a Fitch holnap 5 százalékos inflációt prognosztizál nekünk
– tette hozzá Czeti András, egyúttal nyomban emlékeztetett: az Állami Számvevőszék szerint a költségvetés megalapozott, a bevételi előirányzatok teljesíthetők.
Mi a teendő az inflációval?
A második napirendi pontban Magyarország konvergencia-, illetve nemzeti reformprogramjáról, valamint az országspecifikus ajánlásokról volt szó. Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború nyomán is kiderült, hogy a magyar gazdaság ellenálló képessége igen erős, ugyanakkor az energiaár-emelkedés nagy ütésként önmagában 10 milliárd eurós (3694 milliárd forintos) romlást hozott.
Ugyanakkor a foglalkoztatási mutatók jók, minimális szezonális mozgással 4,7 millió fő dolgozik, ami a KSH szerint több mint 80 százalékos foglalkoztatottságot jelent, ami magasabb az EU-átlagnál, akárcsak a férfi- és női bontás.
Ehhez jön még a kiemelkedően magas beruházás ráta, amely a beszámoló szerint a GDP 28 százalékára rúgott tavaly.
Fotó: Shutterstock
„Csak idő kérdése, és termőre fordulnak” – összegzett Balogh László, aki kijelölte a jövő feladatát is. Eszerint úgy kell energiabiztonságot teremteni, folytatni a zöldátállást és fenntartani a versenyképességet, hogy egyik sem mehet a másik kárára. Elismételte, hogy le kell törni az inflációt, valamint csökkenteni az államadósságot, ami 2027-re 56 százalék lehet, és 2031-re érhető el az 50 százalékos lélektani határ.
Az Európai Bizottság nemzetspecifikus ajánlásairól közölte: a folyamat erősen átpolitizálódott.
A jelen geopolitikai helyzetben a magyar gazdaságot komoly kockázatok és sérülékenység veszélyezteti, de abban a pillanatban, amint megkapjuk a forrásokat, ezek a veszélyek jelentősen mérsékelhetők. Az EB ezt a logikai összefüggést nem volt hajlandó elismerni
– mondta Balogh, aki szerint ilyen éles eltérés az EB és a magyar kormányzat véleménye között még nem volt.
Miben hasonlít a légkondi és az Európai Bizottság?
E témában is Balassa Péter volt az első hozzászóló, aki először megjegyezte, hogy ő az egyetlen jelen lévő ellenzéki képviselő, aztán sporthasonlatokra váltott, miközben az ülés a második órájába lépett.
„Ha a franciák a vb-döntő 120. percbén berúgják a helyzetüket, világbajnokok, de nem rúgták be. Tehát ha nem tudjuk megszerezni az EU-forrásokat, akkor nincs pénz. Azzal a fordulattal is erősen vitatkoznék, hogy az infláció külföldről importált, és idézném Kemény Dénes szavait, aki mégiscsak háromszoros olimpiai bajnok: az eredményjelző sohasem hazudik” – mondta Balassa, aki ezután elővezette a fülledt Bánffy-teremben önmagát legyező hallgatóságnak, hogy
a Jobbik saját számítása szerint a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormányzatok hivatali ideje alatt 4,3 millió forinttal nőtt az egy főre vetített államadósság.
Balogh László a felvetésekre úgy reagált, hogy a GDP-arányos számítás a nemzetközileg elfogadott, a visszatartott EU-s források járnak hazánknak, Hörcsik Richárd pedig azzal rekesztette be az ülést, hogy „a klímaberendezés is olyan nehezen működik, mint az Európai Bizottság”.
Mennyibe kerül az EU-elnökségünk?Az ülésen szóba került, hogy 2024 második felében a kijelölt forgótábla szerint Magyarország tölti majd be az Tanácsának a soros elnökségét. Kérdésre válaszolva Czeti András elmondta: az elnökségre készülés összetett feladat, és a költségeket nem az EU-sorokon tervezik, hanem a tárcák és a központi tartalék sorain. A legnagyobb költségtétel a Brüsszelben lévő állandó képviselet megerősítése lesz: itt 112 diplomata és a segítő háttérszemélyzet tagjai dolgoznak általában, a féléves elnökségünk idejére azonban ez az állomány a duplájára nő. Ez a folyamat már idén szeptemberben beindul, és a többletköltséget jelent az új munkatársak fizetése, valamint a megnövekedett irodaterület bérlése. Ugyancsak meg kell erősíteni a hazai tárcák EU-s részlegeit, ami határozott időre szóló létszámemeléssel, illetve a már meglévő munkatársak megnövekedett terheinek ellentételezésével jár. Az EU Tanácsában esedékes féléves soros elnökség költségtervezésének a harmadik pillére a hazai rendezvények lesznek, csak Budapesten több mint száz ilyen valószínű, jobbára a partnerországok minisztereinek találkozóiról van szó. |
