Oroszország a 2022 júliusától 2023 júniusáig tartó mezőgazdasági évben 60 millió tonna gabonát exportált, a kivitel értéke tavaly év végéig elérte a 41 milliárd dollárt – jelentette ki Dmitrij Patrusev mezőgazdasági miniszter egy sajtótájékoztatón a TASSZ kérdésére reagálva. Az orosz gabona legnagyobb importőrének Egyiptom számít 11,92 millió tonnával, majd Törökország 10,25 millió tonnával és Algéria 3,26 millió tonna gabonával.
A tárcavezető szerint a júliussal kezdődött folyó mezőgazdasági évben a kivitel 50-55 millió tonna körül alakul. Az ország a 2021–2022-es mezőgazdasági évben 38,1 millió tonna gabonát exportált. A politikus szavai egybevágnak az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adataival: az USDA szerint az eurázsiai ország 45 millió tonna búzát exportált a 2022. júliustól 2023. februárig tartó pénzügyi évben, amivel rekordot döntött. Az amerikai minisztérium ebbe nem számolta bele a Krím félszigetről és a kelet-ukrajnai területekről származó termést.
Szárazföldi útvonalakon Kazahsztánba ugrott meg a kivitel: ugyan a közép-ázsiai országnak egyre jelentősebb a saját termelése, de a feldolgozóipara az olcsóbb orosz búzát preferálja. Napraforgóolajból Moszkva exportja elérte a 4 millió tonnát, a legnagyobb piacának Kína, Törökország és Egyiptom számít, míg napraforgódarából Törökország és Fehéroroszország vásárolja a legtöbbet. A javuló hozamok a technológiai fejlődéssel és a klímaváltozással járó termőterület-bővüléssel magyarázhatók.
Moszkva az agrárexporttal törne ki a szankciós béklyóbólA globális felmelegedés hatása Szibériában erősen érződik. Ha az örök fagyövezetből akár néhány tízezer négyzetkilométernyi tundra is kikerül, mezőgazdasági művelésre alkalmassá válik, ezzel érezhetően tovább javulnak az oroszok esélyei. A szibériai szűzföldek termőképessége jobb, mint a kimerített francia, holland, német földeké, amelyek egy részén legalább egy évezred óta folyhat mezőgazdasági termelés. |
