Oroszország, a kisebb Ukrajnával együtt, az organikus élelmiszerek globális piacán törpe szereplő, de mindkét ország lehetőségei meggyőzők. Míg az organikus élelmiszerek világpiacának hozzávetőlegesen a felét az Egyesült Államok, 35 százalékát az és 10 százalékát Kína fedi le, az oroszok részesedése a 140 milliárd dolláros globális forgalomban még a negyedszázalékot sem éri el, Ukrajnáé pedig még az oroszhoz képest is jelentéktelen.
A Vedomosztyi +1 melléklete szerint tavalyelőtt – még az ukrán háború kirobbantását megelőzően – az organikus agrártermékek szektorának eladásai 12 százalékkal növekedtek Oroszországban, ami jócskán a világátlag felett van – idézi a gazdasági lap a NielsenIQ globális adatfeldolgozó céget. Ukrajna, amely földjei erős termőképessége miatt az európai organikus élelmiszerek termelésének egyik központja lehetne, a háború miatt parkolópályára szorult.
Tundrából termőföld
Ha Moszkva beszáll a versenybe, vannak esélyei, hogy megszorítsa az éltanulókat. Mindenekelőtt hatalmas ki nem használt természeti erőforrásaival, a területével. Oroszországnak (a Szovjetuniónak) már vannak ilyen tapasztalatai. Az erősen vegyes eredményességű szovjet szűzföldprogram (1954–1965) érintette a frissen Ukrajnának átadott Krím félsziget (1954) mellett Kazahsztánt, Szibéria és a Távol-Kelet egy részét. Ma Oroszország a világ egyik legnagyobb (több forrás szerint a legnagyobb) gabonaexportőre. A német Statista becslése szerint a 2022–23-as mezőgazdasági évben Oroszország gabonaexportja rekordszintet, csaknem 55 millió tonnát ér el, felülmúlva a 2017–18-as év jóval 50 millió tonnás kivitelét is.
A globális felmelegedés hatása Szibériában erősen érződik. Ha az örök fagyövezetből akár néhány tízezer négyzetkilométernyi tundra is kikerül, mezőgazdasági művelésre alkalmassá válik, azzal érezhetően tovább javulnak az oroszok esélyei. A szibériai szűzföldek termőképessége jobb, mint a kimerített francia, holland, német földeké, amelyek egy részén legalább egy évezred óta folyhat mezőgazdasági termelés. Azaz a szibériai földek termelésbe vonásához egyelőre nem kellenek vegyi eredetű terméshozam-fokozók.
A Kreml az agrárszféra (organikusélelmiszer-termelés) fejlesztésében látja az egyik egérutat, amely kivezetheti az országot a nyugat által bevezetett szénhidrogén-export szankciók negatív hatása alól.
Nyugat-Európában, részben az Egyesült Államokban is a termőföldeket a több évszázados művelés erősen igénybe vette. Manapság versenyképes terméseredményeket csak erős műtrágyázással, vegyi kártevőirtással és/vagy génmódosított vetőmagokkal érhetnek el. Egyik változat sem organikus, azaz nem természetes módon, eszközökkel termesztenek. Az organikus módszer előírja a többi között műtrágya helyett szerves trágya használatát és a génmódosított növények termesztésének szigorú mellőzését.
Munkaerőhiány
Ukrajna hatalmas versenytársa lehet Oroszországnak – bár a kiterjedt harci cselekmények miatt kiváló termőképességű földjei minősége romlik. Az Ukrajna-szerte évtizedek óta terjesztett legenda szerint a németek a második világháborúban hadianyag-szállító vonatjaikon visszaúton, Németország felé ukrán fekete földet (csernozjomot) szállítottak ezertonna-számra. Ma holland, német belga mezőgazdasági szakemberek bérelnek, vásárolnak, működtetnek hatalmas több ezer hektáros farmokat Ukrajna területén, kihasználva a termőképesség-különbséget, az olcsó munkáskezeket – és szenvedve a háborútól. Panaszaik között az ukrán munkaerőhiány kiemelt helyen szerepel.
„A férfiak a fronton vannak” – mondja Kees Huizinga holland farmer
(aki saját internethonlapot gondoz), aki Ukrajnában 15 ezer hektáron gazdálkodik és kétezer tehenet tart.
Uniós aggodalmak
Az ukrán mezőgazdaság szenved a harci cselekményektől. Az Európában, a szomszéd országokban elakadó, Afrikának, a harmadik világnak szánt ukrán gabona nem felel meg az EU szigorú mezőgazdasági termelési-minőségi előírásainak, és pusztán sok millió tonnás mennyiségével felborítja az adott országok belső piaci egyensúlyát – nem beszélve a minőségről, a kártevőkkel, az EU-ban meg nem engedett vegyi anyagokkal szennyezett gabonáról. Emiatt is tiltakozik immár tizenkét uniós tagállam az ukrán gabona (agrártermék) behozatal ellen. A Politico látta a tizenketteknek az EU-vezetéshez intézett közös levelét, amelyben „komoly aggodalmuknak” adnak hangot az Ukrajnával kötött agrármegegyezés miatt, amely, mint írják, „aláássa az EU belső piaci integritását”.
