Az év elején még júniusra várták, majd augusztusra tolták az ezredik romániai sztrádakilométert is magában foglaló, a Bihar megyei Berettyószéplak és a Szilágy megyei Szilágynagyfalu között épülő autópálya-szakasz használatba adását, ám most már őszről beszélnek a szakemberek – írja a Krónika Online.
A lap megjegyzi, hogy török Nurol cégnek kellene „büszkélkednie” az 1000. kilométer romániai sztrádaszakasz átadásával, és a legfrissebb hírek szerint az építő az elmúlt időszakban nem is tétlenkedett, már az utolsó simításokat végzik. Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület most úgy látja, laza nyári tempóban is mintegy három hét alatt elő lehetne készíteni az aszfaltcsíkot a forgalom számára.
Csakhogy még mindig fennáll a régóta emlegetett probléma, amelynek megoldása nem a török cégen, hanem a román hatóságokon múlik: az ideiglenes bekötőút megvalósítása, amely nélkül az új sztráda használhatatlan.
A szakasznak ugyanis egyik végén sincs folytatása: Bihar megye felé, azaz a hírhedt félkész völgyhidat is magában foglaló Széplak–Bisztraterebes részre (26 kilométer) még nincs kivitelező, míg a másik oldalon óvások nehezítik a győztes kihirdetését a Meszes-hegységen átvezető alagutakat is magában foglaló legnehezebb terepen, Zilah és Szilágynagyfalu között.
Az új szakaszt ezért össze kell kötni a régi infrastruktúrával, ami nem megy egykönnyen. A Pro Infrastruktúra már bő egy évvel ezelőtt figyelmeztetett, hogy „múzeummá” válhat a Széplak és Nagyfalu között épülő sztrádaszakasz, ha a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) nem intézkedik időben a megyehatáron fekvő, Márkaszék község területén létesítendő ideiglenes bekötőút megvalósítása érdekében. A hatóság azonban képtelen volt időben legyőzni a bürokratikus akadályokat: magáningatlanok, illetve egy állami tulajdonban lévő vasútvonal kisajátítását.
Köztudomású, hogy Romániában meglehetősen nyögvenyelősen haladnak az autópálya-projektek, az észak-erdélyi A3-as története, amely Bukarestet kötné össze Nagyváraddal és Nyugat-Európával, már 19 éve húzódik. Legutóbb tavaly augusztusban számoltunk be róla, hogy az osztrák Strabag és a német Geiger romániai leányvállalatainak a konzorciumát hirdette ki győztesnek a CNAIR a Kolozsvár és Marosvásárhely közötti hiányzó szakaszának a megépítésére kiírt pályázaton, miután a CNAIR egy román céggel kötött szerződést, de a társaság csődbe ment, és a munkálatoknak csak mintegy 40 százalékát végezte el. Majd egy román–spanyol konzorciumnak ítélte az építés befejezését, ám a román Óvásokat Elbíráló Országos Tanács (CNSC) helyet adott a Strabag óvásának, és arra kötelezte a társaságot, hogy érvénytelenítse a pályázat eredményét.
