Több sebből vérzik az európai ingatlanpiac
Nemhogy lassult volna, egyenesen rekordszintre gyorsult az ingatlanok leértékelődése az Egyesült Királyságban. A Halifax ingatlanos cég közleménye szerint 2011 óta idén júniusban estek az árak a leggyorsabb ütemben.
Egy átlagos lakás ára 2,6 százalékkal csökkent éves alapon, míg havi szinten 0,1 százalékkal lett olcsóbb.
A háttérben az a spekuláció áll, hogy a Bank of Englandnek (BoE) tovább kell emelnie a kamatait az infláció megfékezésére, ezzel viszont töretlenül drágítja a hiteleket is. A fix kamatozású kölcsönök 6 százalékos kamat felett járnak átlagosan – ez már túl van a fájdalomküszöbön a legtöbb fogyasztó esetében.
A hitelek drágulása bizonyosan csökkenti a keresletet, a lakosságnak mérlegelnie kell, hogy mit engedhet meg magának
– mondta Kim Kinnaird, a Halifax Mortgages igazgatója. Az sem élénkíti a keresletet, hogy a piacon decemberre már 6,5 százalékos BoE-alapkamattal számolnak, ami 1998 óta a legmagasabb szint.
Vannak azért biztató jelek is: a UK Finance iparági szervezet szerint az év második felében 800 ezer fix kamatozású kölcsönt folyósítanak majd, jövőre pedig 1,6 millió szerződést írnak alá. Ugyanakkor a Nationwide Building Society indexe nem erre utal, nemrég megjelent lakásárindexük ugyanis 3,5 százalékos visszaesést tükröz, ami a legnagyobb mínusz 2009 óta.
Svédország – túl a trendfordulón
Kedvező jeleket lehet látni a skandináv ország piacán. Örömünnepre azért nincsen ok, mély gödörből kell kimásznia a svéd ingatlanpiacnak, és egyelőre az enyhe növekedés is törékeny lábakon áll.
A bizakodásra az ad okot, hogy a svéd ingatlanárak immár ötödik hónapja enyhén emelkednek, a Svensk Maklarstatistik lakáspiaci elemzőcég júniusban 1 százalékos növekedést mért a családi házak körében. A helyzet még a szakértőket is meglepte, ugyanis nagy zuhanást vártak a hitelezés átárazódása és az infláció miatt.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a megkönnyebbülés csak átmeneti lehet, ugyanis az árak a 2022 eleji csúcsnál 20 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek. Ha az elemzőknek igazuk lesz, akkor még bőven van tér áresésre, ugyanis a Maklarstatistik adatai azt mutatják, hogy egy ház átlagosan körülbelül 12 százalékkal, egy lakás pedig 9 százalékkal kerül kevesebbe, mint 2022 elején.
Optimista a svéd bankvezér
Érdekesség, hogy a lakhatási költségek emelkedése megnehezítette az emberek költözését, ami alacsony tranzakciószámot okoz.
Az utcákon valóban vér folyik, de a bankszektorra ez nem jellemző
– foglalta össze véleményét a SEB, a legnagyobb svéd bank pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Masih Yazdi szerint a pénzintézetek elég erősek ahhoz, hogy támogassák a viharos ingatlanpiacot. Azt mondta, a jegybanki kamatemelések miatt már az ingatlanos cégek is a kereskedelmi bankokhoz fordulnak segítségért.
A finanszírozás megdrágulása arra késztette a szereplőket, hogy eladják eszközeiket, sokszor persze nyomott áron. A nagy svéd kereskedelmi bankok azonban ígéretet tettek arra, hogy segítenek azoknak, akik lejáró kötvényeiket banki hitelekkel helyettesítenék, ugyanis a hitelpiaci finanszírozási költségek az egekbe szöktek.
Már most is csaknem 420 milliárd dollár kitettségen osztozik a négy legnagyobb szereplő, és ez a szám tovább fog emelkedni még az idén. A svéd jegybank a múlt héten 25 bázisponttal, 3,75 százalékra emelte irányadó kamatát, és még egy kamatemelést helyeztek kilátásba idénre. Yazdi szerint a magasabb kamatlábak rontják a hitelfelvevők törlesztőképességét, de ez egyelőre nem ölt tömeges méreteket.
Mélyrepülésben a francia kereskedelmiingatlan-szektor
A megugró kamatok, a gazdasági helyzet rosszabbra fordulása és a lakossági fogyasztás csökkenése együttesen okozzák a visszaesést a francia kereskedelmi ingatlanok piacán. Az Immostat jelentése szerint
az irodákra, üzlethelyiségekre és raktárakra vonatkozó összes befektetői ügylet 61 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
A 2,5 milliárd eurós volumen az elmúlt három év legalacsonyabb adata. Az előző két negyedév egyébként 35, illetve 52 százalékos visszaesést hozott.
A párizsi régióban az átlagos irodaár 9 százalékkal, évi 7420 euróra esett négyzetméterenként, ami 2019 harmadik negyedéve óta a legalacsonyabb szint.
A kereskedelmi ingatlanok piaca Európa-szerte lanyhul, ugyanis általában messze áll az eladók és a vevők elképzelése az árakról. A finanszírozás megdrágulása miatt is olcsón vásárolnának a befektetők, ugyanis csak így tudnak érdemi hasznot realizálni, ám a tulajdonosok nem hajlandók ekkora engedményt adni, inkább kivárnak.
